Brüsszelben nem teljesen azt kapták Magyar Pétertől, amit vártak, de a fő konfliktusból Magyarország kimaradt

Magyar Péter első brüsszeli csúcstalálkozóján egyértelművé tette, hogy Magyarország vissza kíván térni az európai fősodorba és felhagy az automatikus vétópolitikával, ugyanakkor Ukrajna uniós csatlakozásának ütemezésében óvatos álláspontot képviselt. A nyilvánosság figyelmét ugyan főként az ukrán háború kötötte le, a csúcs valódi súlypontja azonban a gazdaságpolitika volt: a Kína okozta versenyképességi kihívás és a 2028–2034 közötti uniós költségvetés körüli viták. A többéves büdzsé kapcsán több nettó befizető tagállam – köztük Németország – nyíltan a kiadások csökkentését követelte, miközben a Bizottság szerint új uniós bevételi források nélkül akár a költségvetés 40 százalékát is le kellene vágni. Magyar Péter számára a következő hónapok igazi próbatétele éppen ez lesz: a kohéziós és agrártámogatásoknál a lehető legtöbb pénzt biztosítani Magyarországnak.