eur:
402.37
usd:
371.5
bux:
91415.63
2025. március 30. vasárnap Zalán
Nyitókép: Pixabay

Így csordogál végig az emberiség történelmén "péntek 13" babonája

A babonák szerint péntek 13 a szerencsétlenségek napja. Az InfoRádió által kérdezett néprajzkutató szerint viszont ez inkább csak egy újkori termék, mely a középkori keresztény hagyományokból táplálkozik. A szimbolikus nap hátteréről Tátrai Zsuzsannát kérdeztük.

A pénteknek mindenféleképpen jelentősége van a keresztény vallással összefüggésben, hiszen Jézus Krisztust pénteken feszítették keresztre – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, amikor péntek 13 titka után érdeklődtünk nála.

"Azt is olvastam, hogy az ókortól fogva péntek volt a kivégzések napja, ilyen szempontból mindig egy ilyen rossz felhangú nap volt, de egyértelműen olyan nap, amihez ilyen különleges hagyományok kapcsolódnak. Másrészt pedig a 13. még erősebbé teszi ezt, mert 13-an ültek az utolsó vacsoránál, és a Krisztust eláruló Júdás a tizenharmadik. Tehát így együtt adja ezt a nagyon rossz jellegét ennek a lapnak."

Az már más kérdés szerinte, hogy elsősorban polgári környezetben, különösképpen Amerikában lett ebből félelmetes nap, ahol a 13. emeletet nem nevezik meg vagy az 13-as számot nem teszik ki az ajtókra.

"És van egy fóbia is: annyira félnek péntek 13-tól, hogy nem is mernek kimozdulni otthonról, van ennek egy ilyen végletes következménye is. Ugyanakkor a magyar hagyományban a nagypénteknek a végtelen tragédiáját vetítették ki az év összes pénteki napjára, ezért a katolikus hívek pénteken minden esetben böjtölni szoktak, és nagypénteken, a különösképpen szerencsétlennek tartott napon nem lehetett kenyeret sütni, és az érvényes a péntek 13-ra is, merthogy kővé válna..."

Ilyenkor – mint folytatta – nem mostak, mert akkor kisebesedett az illető, illetve azt is mondták, hogy villám üthetne belé, "tehát mindenfajta óvintézkedést próbáltak megvalósítani, ugyanakkor például a német néphagyományban miután a Freitag, a péntek elnevezése egy istennőhöz kötődik, a pénteki napot a szerelem, a házasság napjának tartották, tehát nemhogy félelmetes napnak, hanem nagyon is vidám és a házasság és a szerelem napjának, tehát nem minden időben és nem mindenütt tartották a pénteket ilyen rossznak".

A boszorkányok számára pedig boszorkányos nap. "Ezzel összefüggésben a fekete macskától való félelem is kialakult, miután a boszorkányok egyik jellegzetes megjelenési formája volt."

Alapvetően azért a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódó hiedelmeket, szokásokat említ, hisz ez ebből a hagyományból eredő babona. A paraszti hagyományban a péntek 13 jelentőségéről nem nagyon tud.

A babona pedig "sosem fog kikopni" szerinte, "mert az ember mindig szereti elhárítani a dolgokat magától, és a körülményeknek tulajdonítani az esetleges problémáit", igaz, nem nagyon hiszi, hogy nagyon sokan lennének, akik ezt valóban komolyan gondolják.

"Legalábbis remélem" – zárta gondolatait Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

Összeomlás-kutató: végtelen növekedés nem lehetséges egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón

A klímakatasztrófa egyértelművé tette, hogy a folyamatosan növekvő gazdaságra alapozott társadalom fenntarthatatlan. Ezért a fogyasztás tudatos minimalizálására lenne szükség, az erőforrásokat pedig az úgynevezett polikrízisre történő mentális felkészülésre kellene fordítani – mondta az InfoRádiónak Stumpf-Biró András összeomlás-kutató. A Pannon Egyetem kutatója radikálisan látja az emberiség közeljövőjét, és ezt nem rejtette véka alá Magyarország első üzleti jövőkutató konferenciáján sem, ahol a Mélyalkalmazkodás nevű mozgalom hazai képviselőjeként tartott előadást.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

Valódi támogatást adnak vagy függőségbe taszítanak? – Csendes forradalom zajlik a nemzetközi segélyezés terén

A nemzetközi segélyezési rendszer már régóta válsággal küzd, működésével sem a donorok, sem a kedvezményezettek nem elégedettek. Miközben a donor országok azt tapasztalják, hogy a segélyek nem hozzák a várt tartós eredményeket, addig a kedvezményezettek sokszor függőségbe, segélycsapdába kerülnek. Emiatt a segélyezésről szóló szakirodalomban több évtizede gyökeret vert az aid exit koncepció, vagyis a segélyezés fokozatos kivezetése a humanitárius és sürgősségi segélyek kivételével. Kérdés, mennyire megvalósítható ez a koncepció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×