Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Tom Hanks amerikai színész az Elvis című film premier előtti vetítésén Londonban 2022. május 31-én. A filmet június 24-től vetítik a brit mozikban.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Tom Hanks és a Marilyn Monroe-film az idei legjobb a legrosszabbak között

Elkeltek az idei Arany Málna-díjak.

Hanks az Elvis című filmben a rock and roll legenda menedzserét, Tom Parkert alakítja, akit kegyetlen és korrupt figuraként jelenít meg a képernyőn. Sok kritikus és rajongó lesújtó véleménnyel volt a játékáról, különösen a megjátszott akcentusáról. Ezért lett 2022 legrosszabb férfi mellékszereplője Tom Hanks, a legrosszabb képernyős párosítás díját pedig szintén neki ítélték a filmben mutatott „latexarca”, a szerepéhez viselt maszk miatt.

Az Ana de Armas főszereplésével Marylin Monroe-ról készített Szöszi című filmnek ítélték idén a legrosszabb filmnek járó Arany Málna-díjat, s egyben a legrosszabb forgatókönyvnek járó „kitüntetést” is bezsebelhették idén az alkotók. Mindezt annak ellenére, hogy Ana de Armas jelölt a vasárnapi Oscar-díjátadón a legjobb női főszereplő kategóriában.

A legrosszabb férfi főszereplő 2022-ben a Michael Morbiust alakítő Jared Leto lett. A legpocsékabb női mellékszereplő is a Morbiusban szerepelt; Adria Arjona, aki dr. Martine Bancroftot játssza a filmben.

Díjazzák azt is, aki egy Arany Málna után mégis fel tud állni, és ismét jelentős alakítást tesz le az asztalra; ezt a kitüntetést idén

Colin Farrellnek ítélték oda A sziget szellemeiben nyújtott alakításáért. Farrell az Oscar-díjra is esélyes vasárnap.

A legrosszabb női főszereplőnek járó díjat az Arany Málna testülete saját magának osztotta ki, miután a szavazólapra felkerült a Tűzgyújtó 12 éves főszereplője, Ryan Kiera Armstrong, ami miatt rengeteg támadás érte a díjazókat, s Armstrongot végül le is vették a listáról.

A magát az Oscar undok unokatestvérének tekintő Arany Málna-díjakat 1980 óta ítélik oda. A kiválasztásban mintegy 1100 szakmabéli dönt az Egyesült Államokban és a világ több mint 20 másik országában.

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×