Infostart.hu
eur:
355.82
usd:
308.17
bux:
133477.87
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Látogatók nézik a falra vetített festményeket Claude Monet francia impresszionista festőművész alkotásainak virtuális kiállításán a brüsszeli Horta Galériában. A különleges élményt és látványt multimédiás eszközök biztosítják.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Kumplipürével öntötték le Claude Monet legdrágább festményét

Az eset Postdamban történt, aktivisták akcióztak.

Leöntötték burgonyapürével Claude Monet francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását környezetvédő aktivisták a Berlin melletti Potsdamban egy magánmúzeumban, a szénaboglyákat ábrázoló világhírű festmény valószínűleg nem sérült meg.

Az Utolsó Nemzedék (Letzte Generation) nevű éghajlatvédő csoport közleménye szerint két aktivistájuk "nehéz szívvel, de elszántan" hajtotta végre a jelképes műkincsromboló akciót.

Nem okoztak kárt, "ellentétben az árvizekkel, viharokkal és aszályokkal, amelyek a közelgő klímakatasztrófa előhírnökeiként már most is mérhetetlen szenvedést okoznak" - áll az akcióról készített videóról szóló közleményben.

Az eset a potsdami Barberini Múzeumban (Museum Barberini) történt, amelyben Hasso Platner - a legnagyobb európai szoftvercég, a német SAP társalapítója - magángyűjteményéből szerveznek kiállításokat.

Az üveggel védett festményt a múzeum szakértői vizsgálják. Vasárnap estig nem erősítették meg, hogy nem esett kár benne.

Az aktivisták a sűrű sárga folyadékot rálonccsantották a képre, majd pillanatragasztóval bekenték a tenyerüket és a festmény előtti területhez ragasztották magukat. A két fiatalt rögzítő anyagot "sikerült feloldani" - közölte a Brandenburg tartományi főváros rendőrsége. Az aktivistákat őrizetbe vették és eljárást indítottak ellenük rongálás és birtokháborítás gyanújával.

Claude Monet több mint harminc képet festett szénaboglyákról az 1888-1891-es időszakban. A Barberiniben kiállított darab 1890-ben készült, Hasso Platner 2019-ben vásárolta meg a New York-i Sotheby's aukciósház árverésén. A műgyűjtő 110,7 millió dollárt fizetett a képért, így ez az eddigi legmagasabb áron értékesített Monet-festmény.

Brandenburg tartomány vezetése elítélte az akciót. Az Utolsó Nemzedék a környezetvédő mozgalmakból kinőtt Zöldektől is éles bírálatot kapott. "A híres festmények elleni támadások nem erősítik a klímaválság elleni küzdelmet" - emelte ki Ursula Nonnemacher tartományi környezetvédelmi miniszter, a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy az ilyen akciók helyett inkább a társadalmi közmegegyezés kialakításán kell dolgozni.

A potsdami alig néhány nap alatt a második látványos és jelképes éghajlatvédelmi indíttatású műkincsromboló akció Nyugat-Európában. Előzőleg, október közepén Vincent van Gogh Napraforgók című - üveggel védett - festményét paradicsomlevessel öntötték le aktivisták a londoni Nemzeti Galériában.

(Nyitóképünkön látogatók nézik a falra vetített festményeket Claude Monet francia impresszionista festőművész alkotásainak virtuális kiállításán a brüsszeli Horta Galériában.)

Címlapról ajánljuk
Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Ha az állam visszalép a bérversenyből, azt nem csak a közszféra fogja megérezni

Egy tanári, orvosi vagy önkormányzati béremelés nem áll meg az iskola, a kórház vagy a hivatal falainál. A közszféra sok településen valódi alternatíva a munkavállalóknak, ezért a magáncégek bérpolitikájára is nyomást gyakorol. Az elmúlt 16 év magyar bérnövekedésének egyik fontos katalizátorai voltak az állami béremelések. Ha ez a folyamat megfordul, a veszteség sem marad a közszférán belül.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A Fed következő csatája a mérlegéről szól, nem a kamatokról

A piacok hajlamosak úgy tekinteni a Federal Reserve-re, mint egy intézményre, amelynek elsődleges fegyvere a kamatpolitika. De mi van akkor, ha a következő évek monetáris politikai csatája valójában nem kizárólag a kamatokról, hanem legalább annyira a jegybank mérlegéről szól? Háromrészes cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a Fed mérlegének leépítése miért lehet az egyik legfontosabb monetáris politikai kérdés a következő években, és miért sokkal nehezebben megvalósítható, mint első pillantásra tűnik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×