Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Tokió, 2018. április 6.2015. február 12-én a tokiói Ghibli Stúdióban készített kép Takahata Iszao japán animációs rendezőről és producerről, a Ghibli társalapítójáról, aki 2018. április 5-én, 82 éves korában egy tokiói kórházban elhunyt. (MTI/AP/Kambajasi Sizuo)
Nyitókép: Kambajasi Sizuo

Elhunyt Takahata Iszao

A japán animáció zászlóshajójának tekintett legendás Ghibli stúdió társalapítója, Takahata Iszao animációs rendező és producer 82 éves volt. Üzenete mindig az volt, hogy a maga teljességében kell megélni az életet, és ennek elérését nem akadályozhatják meg a pénz vagy a presztízs miatti kicsinyes aggodalmak.

Takahata tüdőrákban szenvedett, a stúdió közleménye szerint csütörtökön hunyt el egy tokiói kórházban.

A japán animáció aranykorának kiemelkedő alakja volt, és bár az Oscar-díjat nem nyerte el, sok rangos nemzetközi elismerést kapott, egyebek mellett a Los Angeles-i Filmkritikusok Szövetségének díját, a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál díját és az Annecy Nemzetközi Animációs Filmfesztivál életműdíját.

Pályafutása alatt filmjeinek erős női karaktereiről lett híres. Utolsó munkája, Kaguja hercegnő legendája 2015-ben az Oscar-jelöltek között szerepelt.

A Tokiói Egyetemen szerzett diplomát, aztán egy vezető japán film- és animációs vállalatnál, a Toei stúdióban kezdett dolgozni. 1968-ban rendezte meg első animációs filmjét. A hetvenes években a Johanna Spyri svájci szerző könyve alapján forgatott Heidi, Girl of the Alps (Heidi, az Alpok lánya) című tévésorozattal nagy népszerűséget vívott ki magának.

A Ghibli stúdiót Hajao Mijazaki animációs filmrendezővel 1985-ben alapította meg. A műhely létrehozásában Szuzuki Tosio is közreműködött. Takahata és Mijazaki számos alkotásával írta be nevét az animációs film történetébe.

Takahata készített nagy sikerű animációs filmet Noszaka Akijuki japán író, a Szentjánosbogarak sírja című háborúellenes regényéből 1988-ban.

2015-ben, az AP hírügynökségnek adott interjújában beszélt a Ghibli animációs filmjeinek lényegéről: "A valóságot akarjuk bemutatni, de anélkül, hogy ragaszkodnánk a túlzott realista ábrázoláshoz, ugyanis teret akarunk adni a közönség képzelőerejének" - mondta.

Az interjúban elárulta, hogy Mijazakival afféle se veled-se nélküled kapcsolatban állnak, mivel annyira eltérőek a munkáik. Hozzátette: mélyen tiszteli kollégája alkotásait, ezért inkább nem elemzi őket, nehogy kritikát is meg kelljen fogalmaznia velük kapcsolatban.

Saját alkotásairól szólva hangsúlyozta: minden történetének volt egy fontos, közös üzenete, hogy

a maga teljességében kell megélni az életet, és ennek elérését nem akadályozhatják meg a pénz vagy a presztízs miatti kicsinyes aggodalmak.

"Ez a világ jó hely, és nem az örökkévalóság miatt. A halállal minden véget ér, de az újra és újra ismétlődő körforgásban mindig jönnek utánunk újak" - vallotta.

Szuzuki Tosio és Hajao Mijazaki május 15-re tervezi Takahata búcsúztatását a stúdió szervezésében.

Címlapról ajánljuk
Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Összejött a spanyol–francia álom-elődöntő: Spanyolország a 88. percben lőtt góllal ütötte ki Belgiumot a vb-n

Spanyolország 2-1-re verte Belgiumot a labdarúgó-világbajnokság negyeddöntőjében, ezzel ők találkoznak a nagy esélyes franciákkal az elődöntőben. A belgák egyenlíteni tudtak a fölényben játszó spanyolok ellen, aztán balszerencsével estek ki: a második félidő közepén le kellett cserélniük a kapussztár Curtois-t, és a 88. percben egy lövés kipattant a cserekapusról, Senne Lammensről, amit aztán a spanyolok bevágtak...

Idén kevés lesz a krumpli, és az árán is variálnak a láncok

A májusi fagyok miatt kevesebb burgonya terem az idén idehaza. Az újburgonyatermés akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a várttól. A burgonya termőterülete 15-20 százalékkal csökkent – tette hozzá Csizmadi Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Kertészeti és Beszállítóipari Országos Osztályának elnöke az InfoRádióban.
Nem kellene életben tartani a falvakat?

Nem kellene életben tartani a falvakat?

Van egy egyre gyakrabban hallható érvelés, miszerint a falusi településszerkezet fenntartása drága, az emberek amúgy is elköltöznek, mert nincs munka, ezért az állam rosszul teszi, ha vidékfejlesztési eszközökkel próbálja életben tartani a falusi életet. Ehelyett bérlakásokat kellene építeni ott, ahol az emberek ténylegesen élni akarnak: Budapesten, Győrben, Sopronban és más munkaerőpiaci központokban. Első hallásra az érv erős. Van benne közgazdasági racionalitás, urbanizációs tapasztalat, lakáspolitikai kritika és némi provokatív józanság. A gond nem az, hogy teljesen hamis. Hanem az, hogy túl sok mindent akar egyetlen lendülettel bizonyítani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×