"Folyamatosan komponálok, és ha nem felkérésre dolgozom, a zenék szabadon jönnek belőlem. Előbb-utóbb gyűlni kezdenek a hasonló fajták a kottafüzetekben és egyre több lett a szerelmes témájú dal, ezekből állt össze a mostani lemez túlnyomó része, tizenkét darabja" - mondta a harminckét éve működő zenekar alapítója, gitárosa, énekese, dalszerzője.

Az album Korzenszky Klára énekhangjára épült, az elmúlt évek lemezein (Holdfényt vetettem, Robinzon Kruzo) sokat éneklő Krulik Zoltán ezúttal a háttérben vokálozott. A tíz éve új felállásban működő Makámot mellettük Kuczera Barbara (hegedű, vokál), Eredics Dávid (szaxofon, klarinét, kaval), Boros Attila (basszusgitár) és Keönch László (dob, cajon, udu, derbuka, dorombének) alkotja, a lemezen közreműködött a dobos Badics Márk.

A Makám teljes egészében bemutatja új anyagát a Fonóban, de természetesen régebbi dalok is szerepelnek a mintegy másfél órás műsorban, például a Weöres Sándor Rongyszőnyeg című ciklusából készült tavalyi Holdfényt vetettem néhány darabja.

A Szerelem című CD-n szereplő dalok túlnyomó többségét Krulik Zoltán írta, aki egy Nagy László-verset, a Sólyoméneket is megzenésített. Az anyag egy része népi szöveg, a korongon több csángó népdal feldolgozása található, ami a Makám történetében nem ritka. Már első vokális albumukon, az 1999-ben megjelent, Lovász Irénnel és Bognár Szilviával készített Skanzen című anyagon számos ilyen szerepelt. "A szövegekben sok-sok emlék, rejtetten az egész életem, több szerelem esszenciája van benne".

A Makám néhány, korábbi lemezein már szerepelt csángó népdalt is teljesen más köntösben játszott fel. Például a Gyere ki te egy korábbi verziója Gyöngyvirág címmel éppen a Skanzenen volt hallható. "Nagyon közel állnak a szívemhez ezek az archaikus, jellegzetes nyelvezetű, középkori hangulatot árasztó népdalok".

Szerepel a lemezen a Szabad élet című dal is, amelyet egykor Hidegen fújnak a szelek címmel Sebestyén Márta is elénekelt. A záró darab - stílszerűen az 12. után 56. dalként - a Rabének, amely az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója előtt tiszteleg. A dalt Krulik Zoltán tíz évvel ezelőtt írta, de most került először lemezre.

"Kisgyermekként átéltem a tüntető, vonuló tömegek önfeledt eufóriáját, ami később felnőtt fejjel a fényképekről, filmfelvételekről sütött az emberbe. Ötéves voltam 1956-ban, Tatabányán laktunk, és emlékszem a városon átvonuló szovjet hadoszlopokra, meg a lövöldözésekre is. Az eufória hasonlatos a szerelem érzéséhez, ezért gondoltam úgy, hogy az emlékdal illeszkedik az anyaghoz" - fejtette ki Krulik Zoltán az MTI-nek.

Mint megjegyezte, a Szerelem esetében is törekedtek arra, hogy minden számba kerüljön egy kis improvizatív elem. A Sólyomének közepén például a szaxofon szól, a Gyere már címűben a kaval.

A Makámot a magyarországi világzene egyik úttörőjeként szokás emlegetni, szintetizált és több kultúrából hozta össze egyedi muzsikáját. Az együttes szellemi elődjének tekinthető Creativ Studio Öt (C.S.Ö.) 1975-1980 között működött, 1980-tól 1984-ig Makám és Kolinda néven létezett Krulik Zoltán zenekara, amely 1984-ben lett Makám és azóta közel húsz stúdiólemezt készített.

Az együttes első nyolc-tíz évére alapvetően az improvizatív kamarazene és a strukturalista minimál zene volt jellemző. A Makám a kilencvenes évek közepén a szabad zene felé mozdult el, az ezredfordulóra a magyar népzene archaikus dallamait ötvözte addigra már kialakult jellegzetes formáival, majd következtek az etnoalapú saját szerzemények és szövegek. Az együttes muzsikájában a népzene, a dzsessz, a kortárs zene, a távol-keleti kultúrák szellemisége egyaránt megtalálható.

Krulik Zoltán idén a debreceni Vojtina Bábszínház felkérésére írt zenét az Álomszövő Pendula című gyerekdarabhoz, jövő évi tervei között szerepel saját színházi zenéinek, illetve Sík Sándor megzenésített verseinek megjelentetése.