Infostart.hu
eur:
373.22
usd:
340.01
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Hogyan látják a fiatalok a zsidóságot? - Folytatódnak a zsidó mesék

Zsidó mesék 2. címmel Gárdos Péter filmrendező újabb 22 kisfilmet készített, amelyekben ez alkalommal többségében nem zsidó középiskolás fiatalok beszélnek a zsidósággal kapcsolatos tapasztalataikról. A legnagyobb közösségi internetes videómegosztó felületen elérhető filmekről Köves Slomó, a kezdeményezést támogató Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija beszélt az InfoRádiónak.

„A kezdeményezés lényege az, hogy a zsidó közösséggel, a zsidósággal kapcsolatos sztereotípiákat, vagy akár előítéleteket próbáljuk meg feloldani az ismeretterjesztésnek egy nem hagyományos módján: úgy, hogy elsősorban nem zsidó embereket kérdezünk meg arról, ők mit gondolnak a zsidóságról, mit jelent számukra az, hogy zsidó” - mondta el az InfoRádiónak a kezdeményezést támogató Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

Köves Slomó emlékeztetett arra, hogy a Zsidó mesék első részében elsősorban a kulturális és közélet területéről választottak ki 54 szereplőt. Ők egy előválogatás után, Gárdos Péter rendezésében négy-öt percben mondták el, hogy mik a benyomásaik, a legmeghatározóbb élményeik a zsidósággal, a zsidó kifejezéssel, a zsidó kultúrával, vagy akár az antiszemitizmussal kapcsolatban. Ezek nagyon sok esetben igen személyes történetek.

A most leforgatott újabb kisfilmekben már nem ismert közéleti szerereplők vettek részt, hanem gyerekek, középiskolás diákok. Ezúttal 22 fiatalt sikerült felkérni arra, hogy meséljenek a zsidóságról.

„Az elkészült filmek alapján az a legmeghatározóbb benyomásom, hogy alapvetően a fiatal nemzedék nyitott a zsidóság – és valószínűleg mindenfajta más kulturális kisebbség - irányában. Az ismerethiány azonban borzasztó nagy probléma” - mutatott rá a rabbi.

Hozzátette: látszik, hogy meghatározó két területtel kapcsolatban bírnak a fiatalok valamilyen információval a zsidósággal kapcsolatban. Ez elsősorban a holokauszt, a holokauszt emlékei és az antiszemitizmus, és ennél lényegesen kevésbé, de valamennyire azért megjelenik az általános bibliaismeret is.

„Az első témakör megjelenése részben természetes, hiszen erről esik a legtöbb szó mind a közbeszédben, mind valószínűleg az iskolában vagy a barátok között. Ugyanakkor rávilágít arra a hiányosságra is, hogy nagyon nehéz már magát az antiszemitizmust vagy holokauszt-problematikát, emlékét, tanulságait is megérteni, ha ez nincs legalább abba a kontextusba belehelyezve, hogy alapismereteik legyenek a zsidóságról, a zsidóság történelméről, kultúrájáról. Ez talán az egyik legfontosabb tanulság, hogy mennyire fontos az ismeretterjesztésben továbbmenni” - jelezte Köves Slomó.

„Azt gondolom, azzal, hogy most mi, a zsidó közösség kérdeztünk, nem pedig mondtunk, felhívtuk arra is a figyelmet, hogy kérdezni soha nem probléma és a kérdésnek mindig meg kell előznie az ismeretterjesztést” - mondta az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×