Infostart.hu
eur:
399.93
usd:
340.6
bux:
0
2025. július 8. kedd Ellák

Meggyilkolt magyar zsidók emlékére avatták emléktáblát Ausztriában

A második világháború végén meggyilkolt magyar zsidók emlékére avatták emléktáblát az ausztriai Graz közelében fekvő Gratkorn településen hétfőn.

A tragédia évfordulóján a városháza előtt leplezték le az emléktáblát, amelyen magyarul, angolul és németül emlékeztek az áldozatokra. Az eseményen képviseltette magát Izrael ausztriai nagykövetsége és beszédet mondott többek között Hajas Gábor, a bécsi magyar nagykövetség első beosztottja is. Szavai szerint a mai főhajtás felelősségteljes megemlékezés történelmünk egy szörnyű fejezetéről, egyúttal figyelmeztetés a jövő generációjának, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló tragédia.

1945 áprilisában nyolcezer deportáltat tereltek többek között a Graz-Liebenau-i táborból Mauthausen felé. Közülük húsz embernek sikerült elmenekülnie őrzőik elől, azonban Gratkorn közelében lemészárolták őket. A világháború után tizennégy holttestet kihantoltak és a helyi temetőben helyeztek végső nyugalomra, hatan azonban még most is ott fekszenek, ahol elásták őket.

A több mint hétezer lakosú stájerországi településen sokáig nem foglalkoztak a történtekkel. Ennek a hallgatásnak akart véget vetni egy ott élő egyetemista, Maximilian Tonsern. A fiatal a Liebenau-i láger történetét feltáró Rainer Possert és egy holokauszttal foglalkozó németországi egyesületet vezető Herwig Brandstetter támogatásával már két évvel ezelőtt emlékestet szervezett. Az emléktáblát az ő kezdeményezésükre avatták fel hétfőn.

A jelenleg újságíróként dogozó Maximilian Tonsern a Der Standard című osztrák lapnak adott interjújában hangsúlyozza, hogy a teljes városvezetés, beleértve az Osztrák Szabadságpártot (FPÖ) is, az ügy mellé állt.

A következő hetekben a gratkorn-i városházán látható a Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba című vándorkiállítás. A tárlat a budapesti Holokauszt Emlékközpont korábbi magyar nyelvű kiállításának német nyelvű adaptációja, amelyet a bécsi magyar nagykövetség készíttetett el a Miniszterelnökség támogatásával.

A kiállítás a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztításának történéseit számos kép- és dokumentum anyaggal, egyéni és családi sorsokon keresztül mutatja be.

1944. május 14-én kezdődött meg a zsidók tömeges deportálása Magyarországról. A következő 56 nap alatt 437 ezer embert hurcoltak el az országból tehervagonokba zsúfolva. Kevés kivétellel a lengyelországi német megsemmisítő táborba, Auschwitz-Birkenauba kerültek (nevét a közeli Oswiecim település német nevéről kapta), ahol nagy többségüket órákkal az érkezés után gázkamrákban meggyilkolták. Egy addig ismeretlen lengyelországi városka, Auschwitz a magyar történelem legnagyobb temetőjévé, egyben a népirtás világszerte ismert szimbólumává vált. Több mint háromszázezer magyar embert ölték meg itt, akiknek nagy többsége idős, beteg, nő vagy kisgyermek volt.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.08. kedd, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programvezetője
Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

Forradalmi változás az időjárás-előrejelzésben: 20%-kal pontosabb lett a prognózis

Az elmúlt évtizedekben jóval megbízhatóbbá váltak az időjárás-előrejelzések a technológia fejlődésének köszönhetően. Ma is igaz, hogy minél hosszabb távra tekintünk előre, annál nehezebb prognosztizálni a meteorológiai viszonyok várható alakulását, azonban miután az előrejelzések pontossága évtizedenként átlagosan egy nappal javult, az egyhetes időszakra vonatkozó előrejelzések minősége napjainkban már ugyanolyan jó, mint fél évszázada az egynapos előrejelzéseké. Az utóbbi időszakban a fejlődés új lendületet vett, nagyrészt a mesterséges intelligenciának (MI) köszönhetően, miközben a klímaváltozás negatívan befolyásolja az időjárás előrejelezhetőségét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. július 5. 09:37
×
×
×
×