A The Story of Kullervo (Kullervo története) című írást a Kalevala című finn eposz ihlette. Tolkien még kamaszkorában vetette papírra. A történet hőse egy rabszolgának eladott ifjú, aki anélkül, hogy tudná, ki az, elcsábítja nővérét, majd megöli magát. A sötét tónusú munka augusztusban jelenik meg először nyomtatásban.
Amikor a művet írta, Tolkien Oxfordban élt. A fiatal író a 19. századi finn teremtésmítosz egy részletét meséli újra. Maga Tolkien úgy beszélt írásáról, mint egy próbálkozás csírájáról, amellyel megkísérelt saját legendát teremteni.

A befejezetlen kézirat az oxfordi Bodleian Könyvtár gyűjteményének darabja. Korábban csupán Verlyn Flieger amerikai Tolkien-kutató egy tudományos dolgozatában szerepelt. A HarperCollins kiadó gondozásában augusztus 27-én kerül először nyomtatott formában a széles olvasóközönség kezébe.

Az írásban Kalervo fia, vagy ahogy Tolkien nevezte, a "boldogtalan Kullervo" viszontagságai bontakoznak ki. A természetfeletti képességekkel rendelkező árva, Kullervo a sötét varázsló, Untamo házában nő fel. A varázsló ölte meg az apját, rabolta el az anyját és még gyermekkorában Kallervót is háromszor próbálja elemészteni. Mikor eladják rabszolgának, bosszút esküszik, de tudtán kívül vérfertőzést követ el ikernővérével. A lány egy szikláról a mélybe veti és megöli magát, amikor rájön, hogy mit tettek.

Tolkien írása röviddel ez után megszakad, és a történet további részét, amelyben Kullervo is véget vet életének, a szerző már csak vázlatosan jegyzi fel. Stuart D. Lee Tolkienről szóló munkájában összehasonlítja Kullervo halálának leírását a szerző A szilmarilok című regényének azzal a részletével, amelyben Túrin haláláról számol be. Lee szerint előbbi "egyszerű próza", míg utóbbiban "sokkal drámaibb" leírást olvashatunk a hős haláláról.

A HarperCollins úgy fogalmazott, hogy Kullervo "talán a legsötétebb és legtragikusabb J.R.R. Tolkien hősei közül". A kiadó hozzáfűzte, hogy Kullervo "nyilvánvaló őse A szilmarilok tragikus vérfertőző hősének, Túrin Turambarnak".

A kiadó közleményében saját jogán is erős írásként jellemezte a művet, és megjegyezte, hogy a szerző vázlataival, jegyzeteivel és a forrásműről, a Kalevaláról szóló esszéjével együtt publikálják azt.

1955-ben Tolkien azt fejtegette W. H. Audenek, hogy "valami mérhetetlenül vonzotta a Kalevala atmoszférájában", és bár nem tanult meg elég jól finnül, de azért megkísérelte a saját stílusában újrafogalmazni a Kalevala egy részét, elsősorban Kullervo, a boldogtalan meséjét.

John Garth Tolkien and the Great War című művében a történetről megjegyzi: "furcsa sztori, amely megragadta egy buzgó katolikus képzeletét: Kullervo akaratlanul elcsábítja nővérét, aki megöli magát, majd ő is öngyilkosságot követ el". Ugyanakkor Garth szerint a történet részben a hősiesség, az ifjúkori romantika és a kétségbeesés pillérein nyuszik. Garth úgy véli, hogy Kullervo szüleinek halála is megpendíthetett egy húrt Tolkienben, aki 12 éves korában vesztette el szüleit.