"Minden generáció, de elsősorban a fiatalok számára hozzáférhetővé kell tenni ezeket a filmeket, amelyek szociológiai és esztétikai szempontból is hatalmas kincset jelentenek, és bennük van a magyar történelem" - fogalmazott Dárday István rendező, az MMA film- és fotóművészeti tagozatának elnöke a keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A sorozat a két évvel ezelőtt indult, játékfilmeket bemutató 53 magyar film című vetítéssorozat folytatása. Az MMA által filmesztéták és történészek bevonásával kiválasztott dokumentumfilmek 1936 és 2013 között születtek, ezeket tematikus blokkokba rendezték.

Az idén novemberben és decemberben látható első széria címe Nehéz emberek, ennek keretében Kovács András (Nehéz emberek), Kósa Ferenc (Küldetés; Az utolsó szó jogán), Sós Ágnes (Láthatatlan húrok - A tehetséges Pusker nővérek), Tóth Péter Pál (Számvetés) és a Gulyás testvérek, Gyula és János (Ne sápadj!) portréfilmjeit vetítik.

Dárday István úgy fogalmazott, hogy közhely, de ezek a sorozatok megmutatják: aki a múltat nem ismeri, a jelent képtelen úgy átélni, ahogy a lehetőségek szerint a legoptimálisabb lenne.

"Megtudhatjuk, milyen valójában a magyar filmkincs, milyen érték halmozódott fel benne, holott a filmek többsége ma is különböző raktárakban, gyári épületek polcain hever. A mai magyar középgeneráció ezeket a filmeket soha nem látta, az oktatásban teljesen esetlegesen használják e műveket, holott a kötelező filmoktatást be kellene vezetni az általános és középiskolákban, az egyetemeken" - fűzte hozzá.

Úgy vélte, a vetítéssorozatok az MMA nyitottságát is mutatják, szemben az intézményt ért vádakkal.

Bakos Edit, az Uránia igazgatója felidézte, hogy a 2012 novemberében indított, és csaknem két éven át tartó 53 magyar film című vetítéssorozat országos programmá vált, miután az Uránia mellett az Art Mozi Egyesület is bekapcsolódott a szervezésbe, így a megyeszékhelyek artmozijaiba is eljutott. A játékfilmeket idén ősszel a Vajdaságban is örömmel fogadták.

"A vetítések egyik fontos eredménye, hogy az iskolák és a mozik között szorosabbá vált a kapcsolat. Azt szeretnénk, ha minden gyereknek lenne moziélménye" - mondta Bakos Edit.

Kitért arra, hogy a legjobb dokumentumfilmeket bemutató új vetítéssorozatot megelőzte Sára Sándor Kossuth-díjas operatőr, rendező, az MMA tagja dokumentumfilmjeiből az Uránia szervezésében összeállított retrospektív sikere.

Sára Sándor a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy létre kell hozni egy központi filmtékát, amelyben összegyűjtenék a legfontosabb filmeket, mert így koordináltabban lehetne bemutatni ezt a kincset. Hozzátette: biztos abban, hogy az MMA film- és fotóművészeti tagozata napirendre tűzi ezt a kérdést.

Arról is beszélt, hogy korábban évtizedeken át különböző alkotóműhelyekben születtek a magyar dokumentumfilmek, manapság viszont pályázni kell, ami működésképtelen rendszer, mert a dokumentumanyagot sokszor azonnal meg kell csinálni.

Tóth Klára filmkritikus, az MMA művészettörténeti tagozatának tagja kiemelte, hogy száz kiválasztott dokumentumfilm között lesznek dokumentarista játékfilmek is, köztük a legkorábbi, az 1936-ban Georg Höllering által készített Hortobágy.

Az első, Nehéz emberek blokk után jövőre lesz egy, amely a 20. század két nagy népirtására, a holokausztra és a Gulágra emlékezik három-három filmmel, A vörös földön címmel a szocializmus valódi arcát leleplező alkotásokat csoportosítottak, a magánélet legbelső köreiig jut el A Fagyöngyöktől a Sejtjeinkig című csomag, és lesz vetítéssorozata dokumentumfilm és a humor kapcsolatáról is.

A tervek szerint mind a száz dokumentumfilm látható lesz a televízióban is. A november 10-én kezdődő és 2016-ig tartó mozis vetítéssorozatot beszélgetések, viták kísérik az alkotókkal, és fotókiállítások is lesznek, Almási Tamás Ózd-sorozatát például Benkő Imre képei is illusztrálni fogják.

Az 53 magyar film széria nyomán könyv jelenik meg, a 100 magyar dokumentumfilm vetítését mintegy negyven füzet kíséri az MMA kiadásában, az alkotókat, a tendenciákat bemutatva.

A vetítések a diákoknak ingyenesek.