A műhely az ezredfordulón került az akkori textilmúzeumba, amely 2012-ig kiállította a manufaktúra gépeit. A műhelyet a múzeum utóda, a Goldberger Textilipari Gyűjtemény most tartós letétbe adta a tamási helytörténeti gyűjteménynek azzal a feltétellel, hogy kiállításon bemutatják a Tolna megyei városban - mondta az MTI-nek Népessy Noémi, az óbudai gyűjtemény igazgatója.

Tamásiban az 1920-as évektől 1980-ig működött Rittinger Ferenc tutyikészítő műhelye, de a család vállalkozása a 19. századra nyúlik vissza - mondta a mester fia, akit szintén Rittinger Ferencnek hívnak. Dédapja, az ófalui Rittinger János 1868-ban kezdte a szakmát mint harisnyakötő az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregében, majd lett önálló iparos.

A népszerű lábbelihez használt posztót szintén a tamási műhelyben állították elő; a jellemzően sváb viselethez tartozó pacskert vagy tutyit a 1940-es, 1950-es években díszítették, később a cifra tutyit felváltotta az egyszínű, zöld, piros, lila lábbeli. A tamási műhely termékeit keresték a Felvidéken és Horvátországban is - jegyezte meg Rittinger Ferenc.

A családi hagyomány szerint a műhely gépei a 19. században Ausztriából érkeztek, de megtalálható köztük egy a 19-20. század fordulóján készült, az ipari forradalom korát idéző "fonó Jenny" szövőgép is.

Miskolczi Zoltánné, a tamási könyvtár és helytörténeti gyűjtemény vezetője arról számolt be, hogy a gépeket, valamint a gyártás folyamatát bemutató makettet a tervek szerint az egykori tamási bíróság épületében állítják majd ki.