A milliók által kedvelt és ismert népszerű előadóművész, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának nyilvánított, november 17-én hunyt el 86 éves korában. A ceremónián a pályatársak és a zenésztársadalom nevében Szirmai László, az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) igazgatója búcsúztató beszédében felidézte, hogy Kovács Apollónia színésznőként kezdte pályáját egy nagyenyedi magántársulatnál, majd a Nagyváradi Állami Színházban játszott, és színésznőként több mint 40 szerepet formált meg.

Emlékezetett: Kovács Apollónia 1961-ben települt át Erdélyből Magyarországra, és legnagyobb sikereit népdal- és nótaénekesként érte el, a műfaj ikonjává vált, bejárta a Föld szinte valamennyi kontinensét, és népszerűsítette a műfajt, a magyar kultúrát. A dalokat a művész nemcsak előadta, hanem gyűjtötte is, néhányat ő fordított le magyarra - jegyezte meg.

Magas szintű művészi munkáját a Nótaegyesület első Életműdíjával ismerte el, de számos Nívódíjat, majd állami kitüntetéseket kapott művészi tevékenységéért, így 2000-ben Dankó Pista-díjjal tüntették ki, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték munkásságát. Tavaly, 2011. március 15-én pedig megkapta a legmagasabb művészi elismerést, a Kossuth-díjat.

A hazai művészvilág nevében az OSZK igazgatója azt mondta, Kovács Apollónia halhatatlanságát, feledhetetlenségét őrzik hanglemezei, megszámlálhatatlan rádió- és televíziófelvételei.

A család nevében unokahúga és keresztlánya, Palotás Józsefné Katalin búcsúzott, aki elmondta, hogy a művész hosszan tartó súlyos betegsége miatt azért vonult vissza a közélettől, mert nem akart csalódást okozni rajongóinak. Mint mondta, a Kossuth-díj új reményt és erőt adott Kovács Apollónia számára a felépüléshez, de a budakalászi idősek otthonából már nem tudott visszatérni a számára a családot és a világot jelentő színpadra, itt érte november 17-én a halál.

A Kossuth-díjas nótaénekest mintegy kétszázan, a 100 tagú cigányzenekar kíséretében búcsúztatták, koporsóját pedig a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában temették el. Koporsójára a család a szertartáson egy marék erdélyi földet is szórt.

A búcsúzatók között ott volt Kállai Kis Ernő klarinétművész, Mága Zoltán hegedűművész, neves és ismert cigányzenészek, nótaénekesek.