A zeneszerző a Pange lingua című gregorián éneket transzponálta és kísérettel látta el - mondta Barry Cooper zenetudós, aki szerint azért nem fedezték fel korábban a darabot, mert csak vázlatnak hitték.

Ludwig van Beethoven brit szakértője szerint azért fontos a kétperces darab, mert a szerző rendkívül csekély számú liturgikus műveinek sorát gazdagítja. A himnuszt tartalmazó jegyzetfüzet eredetijét a Berlini Állami Könyvtár őrzi, az adatok szerint az 1820-as évekből származik. Hogy nagyobb körben kutatható legyen, 2010-ben megszerkesztve kiadták.

"Úgy tűnik, hogy a középkori egyházzene szakértői nemigen tekintenek bele Beethoven jegyzeteibe, akik viszont Beethovent ismerik, nemigen járatosak a gregorián hagyományban" - magyarázta Cooper a felfedezés megkésettségét. A mintegy ezeréves gregoriánban a nagy klasszikus szerző néhány apróságot változtatott meg. A szakértő véleménye szerint talán azon az ünnepélyen játszatták, amelyen Beethoven patrónusát, Ausztriai Rudolf nagyherceget olmütz érsekévé avatták 1820 márciusában.

Berlini szakértők korábban úgy hitték, hogy a darab a nagyjából ebből az időből származó monumentális Missa solemnishez készült jegyzet.

"Sosem komponált 'funkcionális' zenét, liturgikus darabja csak a két mise. Így egy efféle egyszerű egyházi, formális darab különlegesnek számít az életműben" - érvelt Cooper.

William Drabkin, a Southamptoni Egyetem professzora, a vázlatok szerkesztője-kiadója szerint a himnusz igen "kezdetleges" darab.

"Amikor a kiadáshoz átiratokat készítettem, azt hittem, hogy csak egy egyszerű ellenpont-gyakorlat" - mondta. "Eddig minden bizonnyal egyszerűen átsiklottunk felette. Mindazonáltal némi adalékkal szolgál arról, hogy mit csinált Beethoven az 1820-as években" - tette hozzá.

A darabot a Machesteri Egyetemen szerdán előadták - nagyjából 14 évvel azután, hogy Barry Cooper nagy vitát váltott ki a muzikológusok körében Beethoven töredékes X. szimfóniájának "újraalkotásával".