Kodály Zoltán, a költő és filmesztéta Balázs Béla, a nyelvész Gombocz Zoltán és az irodalomtörténész Horváth János - néhány név az Eötvös József Collegium első évfolyamainak hallgatói közül.
Az intézményt 1895-ben alapította Eötvös Loránd és nevezte el édesapjáról, Magyarország első nevelésügyi miniszteréről: a cél az volt, hogy vidékről a fővárosba kerülő, tehetséges tanár szakos hallgatók az egyetemi előadások és szemináriumok mellett kis létszámú műhelyfoglalkozásokon is részt vehessenek.
A kollégium első épülete Pesten, a Csillag utcában volt, a mai, Ménesi úti épület 1910-ben, vagyis pontosan száz éve lett készen - mondta az InfoRádiónak Horváth László, az Eötvös Collegium igazgatója.
A kollégium oktatási rendszerének alapja ma is a kiscsoportos szemináriumi képzés, illetve a tanári mentorok alkalmazása: egy-egy szak oktatói és hallgatói műhelyeket hoznak létre, ezek a műhelyek szervezik és irányítják a hallgatók tudományos munkáját, a szakmai előadásokat és kezelik a szakos könyvtárat.
A módszer az intézmény vezetője szerint hatékonynak bizonyult, az Eötvös Loránd Tudományegyetem köztársasági ösztöndíjasainak, valamint a hallgatói tanulmányi versenyek.