Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Kölcsönbe nem kellenek az elrabolt műkincsek

Athénban minden készen áll az új Akropolisz-múzeum eheti megnyitójára, de az esemény előtt ismét parázs vita lángolt fel a Londonba vitt Elgin-szobrokról. A görögök visszautasítják a britek ajánlatát, hogy rövid időre kölcsön kapnák a British Múzeumban őrzött darabokat, amelyek sorsáról hosszú idő óta vitáznak.

Jön a turistaszezon, és Görögország az új Akropolisz-múzeum megnyitásának időzítésével is azt akarja elérni, hogy visszakapja a több mint 200 éve Londonba vitt kincseket. A 130 millió euróból épült új múzeum a hegy lábánál áll, és panorámaablakaiból jól látható a Parthenon.

Az épületet úgy tervezték meg, hogy az antikvitás egyik jelképének tartott templom összes szobrát és domborművét ki tudják állítani benne. Megvan a helye az XIX. században a British Múzeumba került Elgin-márványoknak is - de a vitrinekben gipszmásolatok állnak.

Lord Elgin 207 évvel ezelőtt vitte Londonba a Parthenon általa kiválasztott darabjait, miután megegyezett erről a Görögország felett uralkodó ottomán birodalom képviselőivel. A modern görög állam továbbra is visszaköveteli a kincseket, és Athénban felháborodást váltott ki a British Múzeum valószínűleg békülékeny gesztusa, hogy három hónapra kölcsönadná a hiányzó szobrokat.

Antonisz Szamarasz görög kulturális miniszter visszautasította az ajánlatot, közölve: ezzel elfogadnák a britek tulajdonjogát és szentesítenék azt, hogy Elgin "darabokra szedette az emléket és ellopta a szoborcsoportot". "Három hónap arra sem elég, hogy kicsomagolják a műtárgyakat. Egyetlen görög kormány sem fogadná el ezt az ajánlatot" - mondta.

Hannah Boulton, a British Múzeum szóvivője azzal válaszolt, hogy megjegyezte: világos, hogy a miniszter nem ismeri el a múzeum tulajdonjogát, ezért a kölcsönzésről nem lehet érdemi megbeszéléseket folytatni.

Inkább távol maradnak

Az Akropolisz lábánál épült athéni múzeum szombati megnyitóján hírességek, államfők és királyi családok képviselői vesznek majd részt. Nem lesz ott azonban II. Erzsébet angol királynő és görög származású férje, Fülöp herceg. A kínos pillanatoktól tartva lemondta a meghívást Gordon Brown brit miniszterelnök, majd utána a brit kulturális miniszter és British Múzeum igazgatója is. A briteket így végül a múzeum két kurátora képviseli majd.

Lord Elgin görögországi nagykövetként vette meg és szállíttatta Angliába a Parthenont díszítő fríz darabjait, a vállalkozás miatt azonban csődbe ment és a brit államnak adta el a szoborcsoportot.

Az új Akropolisz múzeummal Görögország azt a brit érvet akarja aláásni, hogy a British Múzeumnál nincs alkalmasabb hely az Elgin-szobrok kiállítására. És hogy a látogatók számára is világos legyen mindez: jól láthatóvá teszik, mi az eredeti és mi a gipszmásolat. Úgy döntöttek ugyanis, hogy a még 1840-ben készült lenyomatok alapján gyártott másolatokat szándékosan nem vonják be patinával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

Sári Zsolt az ügynökaktákról: ne a mutogatás eszköze legyen, hanem a közös történelmünk feldolgozása

A családok lehetőségeiről, a fiatalok ügynökmúlthoz való hozzáállásáról, az állami vezetők esetleges érintettségéről, illetve a kormány attitűdjéről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Sári Zsolt, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Sötét titkok a múzeumokban: évtizedek óta őrzött náci műkincsek nyomába erednek Európában

Negyedszázaddal követve más nagy európai országokat, Olaszország is napirendre tűzte a nácik által elrabolt műkincsek visszaszolgáltatásával foglalkozó testület felállítását. A napokban a kormányfő, Giorgia Meloni pártjának egyik képviselője a törvényhozás elé terjesztette az erről szóló jogszabálytervezetet, amelyet a miniszterelnök „civilizációs tettként” értékelt. Svájc is lépéseket tett e téren, az alpesi országban most kezdte el működését a restitúciós bizottság, irányítója Simonetta Sommaruga volt államfő, aki elismerte: országában „néha több idő kell a dolgokhoz, de ez nem jelenti azt, hogy nem történt semmi”.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×