Csaknem harminc évvel ezelőtt, még 1980-ban, Angliában vetette papírra most megjelent, A bizarr évei című, most megjelent könyvét Sárközi Mátyás. "Egyrészt azért, mert akkor még nem lehetett ilyesmiről Magyarországon írni, de beszélni sem. Másrészt azért, mert ugyan tinédzserként, de átéltem ezt a korszakot, az 1950-es éveket, mert édesanyám fia voltam, Sárközy Györgynének, az irodalmi központnak a fia, és nálunk Zugligetben vasárnaponként összegyűltek azok az írok, akik a Rákosi-rendszert nem szerették" - mondta a Londonban élő József Attila-díjas író az InfoRádiónak.

A csatorna munkatársa elárulta: nem tudta, hogy a könyv érdeklődésre tarthat-e számot, kiadója azonban meggyőzte arról, hogy a Rákosi-korszak még mindig sokakat érdekel, és korántsem írtak még meg mindent azokról az évekről. "Ha valaki nem komoly irodalomtörténészként nyúl ehhez a témához, hanem kortanúként, és anekdotázva, belső sztorikkal megspékeli a mondandóját, abból még lehet olyan könyv, amit levesznek a boltok polcáról" - magyarázta Sárközi Mátyás.

A kötetben szereplő gondolatok még a Rákosi-rendszerben születtek, amikor "olyan elnyomás volt, olyan diktatúra, hogy csak úgy lehetett túlélni, ha az ember ironizált. Amíg nem akasztották fel, vagy nem dugták el az Andrássy út 60. mélyére" - fűzte hozzá az író.

Rákosi Mátyás komikus figura volt, a kötet címlapján szereplő kép is erről tanúskodik: valami szabadtéri ünnepségen készült róla a fotó, amint ül a széken, de a lába nem ér le a földig - mondta Sárközi Mátyás. Az író egy akkori anekdotát is kiemelt új könyvéből. A vicc szerint Móricka az iskolában megkérdezi: "Tanító néni, kérem, értem, hogy le kell rajzolni Rákosi elvtársat, de szabad körzőt használni?"