Gulácsy Lajos, Szinyei Merse Pál, Tihanyi Lajos, Czóbel Béla és Vaszary János képei keltek el legdrágábban a Virág Judit Galéria vasárnap esti árverésén.

A 175 aukcióra vitt tétel több mint felénél, pontosan 97 esetben koppant az egymillió forintos határ fölött a kalapács. Ezen belül tizenháromszor ütöttek le nyolc számjegyű összeget.

Mint az várható volt, Gulácsy Lajos eddig ismeretlen festménye, a 40 millió forintos kikiáltási árról indított Nő kék kancsóval (Fons amoris II.) végzett a legmagasabban. A reneszánsz hangulatú festmény a Gulácsy-életmű egyik hiányzó láncszeme. Az 1909-es varázslatos képen egy ábrándos nőalak tűnik fel liliommezőben. A szakma előtt ismert volt Gulácsy grafikai vázlata a Fons Amoris, a Szerelem kútjának témájában. Nemrég pedig felbukkant a kékkancsós nő festmény-előképe is. Ám ennél is kiérleltebb, varázslatosabb a most 65 millió forintért elvitt alkotás.

Az aukció még három Gulácsy-képet kínált. A szerelem mulandóságát őszi színekkel érzékeltető Nő a rózsafánál (Rózsatő) olajfestményt hosszas licitálás után, a 12 millió forintos kikiáltási árat csaknem megháromszorozva, 33 millió forintért szerezte meg egy kitartó gyűjtő. Egy 1905-re datált, lírai női portréért (Szőke nő) 7 millió forintról 12 millióig tartott a licit, míg a Vasárnap délután című pasztellért 4,2 millió forintot adtak.

Szinyei Merse Pál-kép ritkán kerül aukcióra. Ezért volt különleges alkalom, hogy egy olyan festmény lehetett megvenni, amelynek datálása ugyan 1894-es, de azok közé a művek közé tartozik, amelyeken Szinyei tíz évvel korábban kezdett dolgozni. S csak hosszas festői tétlenség, a kritikák miatti visszavonultság után, amikor újra ecsetet vett a kezébe, fejezte be Patak című képét. Harmincmillióról egészen 50 millió forintig tartott érte a verseny.

Jól járt, aki 48 millió forintért megszerezte Czóbel Béla mindeddig ismeretlenségben rejtőző 1908-as, múzeumi rangú Csendéletét. Czóbel korai, fauve-os korszakának egyik legjelentősebb alkotása többek között azért különleges, mert a festő munkásságának 1900 és 1920 közötti időszakából nagyon kevés alkotás ismert.

Tihanyi Lajos híres, 1920-as önarcképe is ilyen, mindeddig csak fekete-fehér reprodukcióból ismert festmény. S abban is hasonló Czóbel alkotásához, hogy Tihanyinak ebből a már kiteljesedett és igen termékeny korszakából rendkívül kevés kép hollétét ismerjük.
Nem csoda, hogy megadták érte a 44 millió forintot.

Vaszary János színpompás, franciás könnyedségű, 1929-es viareggiói strandképe 14 millióról 30 millió forintig szárnyalt. 26 millió forintért vitték el Aba Novák Vilmos ragyogó színekben pompázó Õsz című nagyméretű vásznát. Mednyánszky László méretes erdei táját 6,5 millióról licitálták 22 millió forintra.

Szőnyi István, Márffy Ödön, Kernstok Károly, Csernus Tibor és Lakner László képeiért 10 millió forintot meghaladó összegnél ütött le a kalapács.

Jól szerepeltek a kortárs alkotások is. Nádler István (1,9 millió), Fehér László (4,2 millió), Keserű Ilona (4,8 millió), Váli Dezső (900 ezer), Hencze Tamás( 850 ezer) és a nemrég elhunyt El Kazovszkij (1,8 milliós) művei mind magas leütéssel végeztek.