Világszerte hatalmas visszhangot váltottak ki a franciaországi demonstrációk, amelyek többszázezres békés diáktüntetésnek indultak az oktatás helyzetének javításáért, majd kiszélesedtek, és általános elégedetlenségi mozgalommá bővültek. A tüntetések egy része azonban Párizsban és Lyonban zavargásokba fulladt, több mint ezer rendőr sérült meg, a résztvevők rengeteg autót gyújtottak fel, 1500 boltot törtek fel, a rendőrök mintegy 3000 embert vettek őrizetbe.

Az InfoRádió Aréna című műsorában Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense beszélt az események hátteréről.

„Amikor elindult ez a tüntetés szeptember 17-én egy kisvárosi iskolában, majd később, huszonvalahányadikán, amikor országosan láthatóvá vált a mozgalom, akkor még alapvetően szakpolitikai kérdésekről volt szó. És ez így volt egészen októberig, még akkor is, ha a szakszervezetek mozgósítottak mellette – mondta a szakértő.

Ahhoz, hogy érthető legyen az egész francia politikai környezet, nemcsak a közelgő elnökválasztásokat kell szerinte látni, hanem azt is, hogy a kormánynak alapvetően nagyon meg van kötve a keze, nagyon kicsi a szabadsága abban, hogy hogyan léphet fel és hogyan kezdhet párbeszédet, amikor egy szakpolitikai tüntetésesorozat zajlik, hiszen éppen most zajlik a költségvetés vitája a parlamentben. Hozzátette:

az elmúlt években sorra buktak meg a kormányok Franciaországban, épp a költségvetési vita miatt.

„Az államháztartás évi hiányát most 5 százalékra jelölték be, és a vége 5,4 százalék lett, de a cél az lenne, hogy megfeleljenek majd valamikor az Európai Unió stabilitási paktumában szereplő 3 százalékos hiánycélnak. Az államadósság viszont át fogja lépni jövőre, ha így haladunk, a GDP 120 százalékát. Azért folyik jelenleg a harc a parlamentben, hogy valahogy meg lehessen teremteni a költségvetési fegyelmet. A Lecornu-kormány pont most állt elő egy tervvel, ami tüzeli az utca emberének a kedélyét, egy 54 milliárd eurós megszorítással, ami elsősorban a nagy szociális ellátórendszereket érinti” – mondta ez elemző.

Ez az úgynevezett „jóléti kiadások” visszavágása lenne, érinti a nyugdíjakat, az egészségügyet, a fizetések indexálásáról van szó a közszférában, tehát csupa olyan szcenárió, amit az utca embere gyanakodva fogad, ami miatt egyre többen válnak nyitottabbá arra, hogy csatlakozzanak a már létező elégedetlenségi mozgalomba – folytatta Szűcs Anita.

Ugyanakkor a kormányt részben köti a fiskális paktum, de az a még fontosabb körülmény is, hogy

Franciaország hitelminősítése folyamatosan romlik, a súlyosan eladósodott ország egyre drágábban tud hitelhez jutni,

még akkor is, hogyha jó a gazdaság teljesítőképessége, mert nincs politikai biztonság azzal kapcsolatban, hogy egy rendes és tisztességes költségvetést lehessen finanszírozni – magyarázta az elemző.

A szombati párizsi, a szakszervezetek által szervezett és biztosított demonstráció a drágulás elleni menetként lett meghirdetve, ez volt a szlogen. És sokat lehetett hallani korábban a „sárgamellényesekről”, az ő mozgalmuk egy erősen elitellenes felhanggal indult 2018 táján. Illetve a most eerőszakig jutó demonstráció során fekete ruhás fiatalok előszeretettel törtek be párizsi luxusüzletekbe a Champs-Élysées környékén vagy a Montaigne sugárúton, ahol teljesen ki is fosztották a Celine márka egyik üzletét, de a Dior és a Louis Vuitton sem járt jobban. A kérdésre, hogy ebben is benne lehetett-e már az elitellenes felhang, a szakértő azt mondta, szerinte ketté kell választani a békés tüntetők és a vandál elemek kérdését, mert utóbbiak csak valahol hozzácsapódtak a békésnek induló tüntetéshez.

„Én is néztem a híradások képeit, és a közösségi médiában is elképesztő, hogy milyen dömpingben látja az ember a pusztítás mértékét, a leégett középületeket, mint például a limoges-i városházát.

Rettenetes a pusztítás mértéke, amit, azt gondolom, függetlenül jobb- vagy baloldaltól, minden józan gondolkodású francia elítél. A vandálok mindenféle ilyen tüntetésre rácsatlakoznak.

Ez a pusztítás nem a tüntetés eredeti céljairól szól, a megélhetésről, hanem a balhéról szól, a rombolásról, a fosztogatásról, a lopásról, és erre nincs más válasz, mint a nagyon szigorú karhatalommal való fellépés – mondta Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő szerint akár a francia elnökválasztás végkimenetelét is befolyásolhatja, hogy a jelöltek mit tudnak kezdeni az egyre erőszakosabb tüntetőkkel.

Az interjút Kocsonya Zoltán készítette. A teljes beszélgetést meghallgathatják és megnézhetik alább.