Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nyitókép: InfoRádió

A francia tüntetésekre csatlakozó vandálokat csak karhatalommal lehet megállítani – szakértő az Arénában

A franciaországi tüntetések békésnek indultak, de a hozzájuk csapódó erőszakos fiatalok csak szigorú karhatalommal fékezhetők meg. Eközben a tüntetés eredeti céljairól nehéz tárgyalni, mert a kormány keze meg van kötve az éppen zajló költségvetési vita és az egyre súlyosabb francia államadósság miatt – mondta Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense az InfoRádió Aréna című műsorában

Világszerte hatalmas visszhangot váltottak ki a franciaországi demonstrációk, amelyek többszázezres békés diáktüntetésnek indultak az oktatás helyzetének javításáért, majd kiszélesedtek, és általános elégedetlenségi mozgalommá bővültek. A tüntetések egy része azonban Párizsban és Lyonban zavargásokba fulladt, több mint ezer rendőr sérült meg, a résztvevők rengeteg autót gyújtottak fel, 1500 boltot törtek fel, a rendőrök mintegy 3000 embert vettek őrizetbe.

Az InfoRádió Aréna című műsorában Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense beszélt az események hátteréről.

„Amikor elindult ez a tüntetés szeptember 17-én egy kisvárosi iskolában, majd később, huszonvalahányadikán, amikor országosan láthatóvá vált a mozgalom, akkor még alapvetően szakpolitikai kérdésekről volt szó. És ez így volt egészen októberig, még akkor is, ha a szakszervezetek mozgósítottak mellette – mondta a szakértő.

Ahhoz, hogy érthető legyen az egész francia politikai környezet, nemcsak a közelgő elnökválasztásokat kell szerinte látni, hanem azt is, hogy a kormánynak alapvetően nagyon meg van kötve a keze, nagyon kicsi a szabadsága abban, hogy hogyan léphet fel és hogyan kezdhet párbeszédet, amikor egy szakpolitikai tüntetésesorozat zajlik, hiszen éppen most zajlik a költségvetés vitája a parlamentben. Hozzátette:

az elmúlt években sorra buktak meg a kormányok Franciaországban, épp a költségvetési vita miatt.

„Az államháztartás évi hiányát most 5 százalékra jelölték be, és a vége 5,4 százalék lett, de a cél az lenne, hogy megfeleljenek majd valamikor az Európai Unió stabilitási paktumában szereplő 3 százalékos hiánycélnak. Az államadósság viszont át fogja lépni jövőre, ha így haladunk, a GDP 120 százalékát. Azért folyik jelenleg a harc a parlamentben, hogy valahogy meg lehessen teremteni a költségvetési fegyelmet. A Lecornu-kormány pont most állt elő egy tervvel, ami tüzeli az utca emberének a kedélyét, egy 54 milliárd eurós megszorítással, ami elsősorban a nagy szociális ellátórendszereket érinti” – mondta ez elemző.

Ez az úgynevezett „jóléti kiadások” visszavágása lenne, érinti a nyugdíjakat, az egészségügyet, a fizetések indexálásáról van szó a közszférában, tehát csupa olyan szcenárió, amit az utca embere gyanakodva fogad, ami miatt egyre többen válnak nyitottabbá arra, hogy csatlakozzanak a már létező elégedetlenségi mozgalomba – folytatta Szűcs Anita.

Ugyanakkor a kormányt részben köti a fiskális paktum, de az a még fontosabb körülmény is, hogy

Franciaország hitelminősítése folyamatosan romlik, a súlyosan eladósodott ország egyre drágábban tud hitelhez jutni,

még akkor is, hogyha jó a gazdaság teljesítőképessége, mert nincs politikai biztonság azzal kapcsolatban, hogy egy rendes és tisztességes költségvetést lehessen finanszírozni – magyarázta az elemző.

A szombati párizsi, a szakszervezetek által szervezett és biztosított demonstráció a drágulás elleni menetként lett meghirdetve, ez volt a szlogen. És sokat lehetett hallani korábban a „sárgamellényesekről”, az ő mozgalmuk egy erősen elitellenes felhanggal indult 2018 táján. Illetve a most eerőszakig jutó demonstráció során fekete ruhás fiatalok előszeretettel törtek be párizsi luxusüzletekbe a Champs-Élysées környékén vagy a Montaigne sugárúton, ahol teljesen ki is fosztották a Celine márka egyik üzletét, de a Dior és a Louis Vuitton sem járt jobban. A kérdésre, hogy ebben is benne lehetett-e már az elitellenes felhang, a szakértő azt mondta, szerinte ketté kell választani a békés tüntetők és a vandál elemek kérdését, mert utóbbiak csak valahol hozzácsapódtak a békésnek induló tüntetéshez.

„Én is néztem a híradások képeit, és a közösségi médiában is elképesztő, hogy milyen dömpingben látja az ember a pusztítás mértékét, a leégett középületeket, mint például a limoges-i városházát.

Rettenetes a pusztítás mértéke, amit, azt gondolom, függetlenül jobb- vagy baloldaltól, minden józan gondolkodású francia elítél. A vandálok mindenféle ilyen tüntetésre rácsatlakoznak.

Ez a pusztítás nem a tüntetés eredeti céljairól szól, a megélhetésről, hanem a balhéról szól, a rombolásról, a fosztogatásról, a lopásról, és erre nincs más válasz, mint a nagyon szigorú karhatalommal való fellépés – mondta Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

A szakértő szerint akár a francia elnökválasztás végkimenetelét is befolyásolhatja, hogy a jelöltek mit tudnak kezdeni az egyre erőszakosabb tüntetőkkel.

Az interjút Kocsonya Zoltán készítette. A teljes beszélgetést meghallgathatják és megnézhetik alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×