Magyar Péter a V4-együttműködés gazdasági és kereskedelmi sikermutatóiról szólva azt mondta, nem tud konkrét célszámot megjelölni a kereskedelmi forgalom növekedésére, de leszögezte: érdekeltek a forgalom bővülésében.

Kiemelte az észak-déli közlekedési kapcsolatok fejlesztését, például a Varsó-Prága-Pozsony-Budapest gyorsvasúti projektet, ami akár Bécset is érintheti, valamint az energetikában, a védelmi iparban, a digitalizációban, az egészségügyben, az agráriumban és az élelmiszeriparban rejlő együttműködési lehetőségeket.

Magyar Péter szerint a V4-ek egy erős Közép-Európa bázisát jelenthetik, amelyhez később más országok, köztük Ausztria, Románia és a balkáni államok is kapcsolódhatnak.

A miniszterelnök jelezte, a közép-európai együttműködés a kulturális és diplomáciai kapcsolatokra, valamint az uniós ügyekben való szorosabb egyeztetésre és együttműködésre is kiterjedhet. Hozzátette, a lengyel, a szlovák és a cseh miniszterelnökkel egyetértettek abban, hogy a V4-eknek egy erős Közép-Európa bázisát kell jelenteniük.

A sajtótájékoztatón Magyar Péter a tíz orosz diplomata kiutasítása kapcsán azt mondta, Oroszország várhatóan tükörintézkedéssel válaszol.

A kormányfő úgy fogalmazott, hivatalos tájékoztatás orosz válaszlépésről még nem érkezett, de informálisan van ilyen jelzés. Véleménye szerint várhatóan tíz magyar diplomatát is távozásra kérnek majd, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy hivatalos értesítésről egyelőre nincs tudomása.

Magyar Péter újságírói kérdésre azt mondta, szerinte több, Magyarország számára hátrányos elem is van az Európai Unió következő hétéves költségvetési tervezetében. Kifogásolta a források központosítását és azt, hogy egyes feltételek nem teljesítése esetén az Európai Bizottság akár teljes támogatásokat is felfüggeszthetne.

Hangsúlyozta a közös agrár- és kohéziós politika önállóságának fontosságát,

szerinte a V4-ek nagyrészt egységes álláspontot képviselnek a kérdésben.

A miniszterelnök szerint lépéseket kell tennie Ukrajnának a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák. Azt mondta, júniusban politikai megállapodás született a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyarok oktatási, kulturális, nyelvi és adminisztratív jogairól, azonban a vállalt konkrét intézkedések egyelőre nem történtek meg.

Kiemelte, a Tisza Párt támogatta az első és a hatodik klaszter megnyitását, további fejezetek megnyitását azonban csak teljesítményalapú csatlakozás keretében tartja indokoltnak. Példaként Szerbiát említette, amely 12 éve kezdte meg csatlakozási folyamatát, mégis csak két klasztert nyitottak meg számára a hatból.

A kormányfő jelezte, Szerbiában közel 300 ezer magyar él, akik közül sokan dolgozni vagy tanulni járnak Magyarországra és sokszor órákat állnak sorba a schengeni határon.

Úgy fogalmazott, egyrészt emiatt, "másrészt őszinteségből sem fair az, hogy most mindenki követeli, hogy Ukrajna kapcsán nyissuk meg a klasztereket, miközben az első és a hatodik klaszterben sem történt előrelépés a tárgyalásokban".

Magyar Péter szerint igazságtalan lenne, ha Ukrajna gyorsabban haladna az uniós csatlakozásban, mint a feltételeket hosszú évek óta teljesítő tagjelöltek.

„Ez egy nagyon sokéves folyamat, és egyáltalán nem biztos, hogy eredményes a vége" - jelentette ki.

A Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel kapcsolatos találkozóról azt mondta, nem zár ki semmit, de egyelőre nincs napirenden.

Magyar Péter a Magyarország és Szlovákia közötti vitás kérdésekről közölte,

még nincs előrelépés a földek kártalanítás nélküli elvétele, a véleménynyilvánításért börtönnel fenyegetés vagy a Benes-dekrétumok ügyében. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy rövidesen lesz előrelépés ezekben.

Azt mondta, korábban abban állapodott meg Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, és most is megbeszélték, hogy ezeket a kérdéseket szakértői szinten elő kell készíteni, de ez még nem történt meg.

Közölte, bizalommal van az iránt, hogy a szlovák miniszterelnöknek, mint minden szlovák állampolgár miniszterelnökének is érdeke ezekre a kérdésekre megoldást találni. Hozzátette, teljesen egyértelmű, hogy addig bilaterális szinten nem tudnak előrelépni, amíg legalább a földek kártalanítás nélküli elvételében vagy a véleménynyilvánításért börtönnel fenyegetés ügyében nincs előrelépés.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón beszámolt arról is, hogy konstruktív megbeszélést folytattak az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről. Azt mondta, nem készülnek vétóra, a költségvetést ugyanakkor nehéz dolognak nevezte, hiszen a közösség minden tagállamának különböző érdekei vannak. Fontos lenne, hogy még decemberben meglegyen az egyhangú megállapodás, mert jövőre sok fontos választás lesz Európában - tette hozzá.

A kormányfő szólt arról is, hogy

a magyar kormány "lényegét tekintve" döntött az üzemanyagárakról, a döntésről pénteken számol be, mert még bizonyos részletekre, részletszabályokra szükség van a Pénzügyminisztérium részéről.

Horvátországot leszámítva minden környező országban drágább a dízel, mint Magyarországon - jegyezte meg.

Rámutatott, Lengyelországban nagyon sokáig volt védett ár, de ki kellett vezetniük szeptemberben, mert nagy terhet rakott a lengyel költségvetésre, és készlethiányt okozott, ami Magyarországon is probléma lenne, mert abba az országba, amely jelentősen eltér a piaci viszonyoktól, nem szállítanak, és Magyarország nem önellátó.

A Mol százhalombattai finomítója csak 50 százalékon üzemel, szeptember végén várható, hogy visszatér a 100 százalékos üzem, tehát nem tudnák ellátni az országot dízeltermékekkel - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a védett ár nemcsak piaci zavarokat okozna, hanem 50-100 milliárd forintba kerülne havonta, amit ugyanúgy a magyar adófizetők fizetnek meg. Ezért egy másfajta, célzott, hatékonyabb és mindenkinek megfelelőbb megoldásra van szükség - fűzte hozzá.

Magyar Péter arra a kérdésre, hogy Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő bírálta Unger Anna megválasztását a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, úgy reagált, hogy nem Hadházy Ákos dönt, hanem a magyar választók döntöttek április 12-én.

A Tisza-frakció, a Tisza közössége bízik Unger Annában, akinek el kell kezdenie dolgozni, innentől neki és a munkatársainak kell hozni az eredményeket

- mondta.

Hangoztatta, "a felhatalmazást megadtuk és mi olyanok vagyunk, hogy ha valakinek megadjuk a felhatalmazást, akkor nem változtatjuk meg ezt naponta".

A kormányfő a megyei önkormányzatokról azt közölte, "jelenleg szinte semmit nem csinálnak a megyei közgyűlésekben". A megyei közgyűlésekben, mint döntési szinteken a megyeháza fenntartását, az uniós pályázatokról szóló döntést és a "több tucat politikai komisszár és janicsár és kitartottnak az eltartását leszámítva" nincs semmi - fogalmazott.

Úgy vélte, az előző kormány kiüresítette a megyéket, elvette a kulturális, az egészségügyi, oktatási és mindenféle jogköreiket és dísznek hagyta ott, ahol most a szétesett ellenzék különböző színű tagjai vesznek fel milliókat havonta.

Ennek így nincs értelme, erről döntött a kormány, minisztériumok közösen dolgoznak egy olyan javaslaton, hogy mi legyen helyette, ki vegye át a megmaradt jogköröket, kihez kerüljön az uniós pályázatok véleményezése, és az azokról való döntés - mondta. Megjegyezte, amint lesz konkrétum, beszélni fognak róla.

Szólt a rendvédelmi dolgozók béremeléséről is. Elmondta, a 2027-es költségvetés tervezése során tárgyalnak róla, a kérdést azonban a többi ágazatban elmaradt béremelésekkel együtt kell kezelni. Kiemelte, hogy a rendvédelmi dolgozóknál két éve nem volt érdemi béremelés, a korábbi hathavi fegyverpénz pedig nem a teljes állományt érintette.

Hozzátette, a kormánynak úgy kell megtalálnia a béremelések fedezetét, hogy közben fenntartható maradjon a költségvetés, ne növekedjen tovább az államadósság és a hiány. Közölte, a 2027-es költségvetés tervezetét legkésőbb október 15-én küldik meg a Költségvetési Tanácsnak, majd az Országgyűlésnek.

Magyar Péter a schengeni együttműködésről azt mondta, a V4-ek egységes álláspontja, hogy Európa külső határait meg kell védeni, a jogi környezetet nem szabad semmilyen módon enyhíteni, nem szabad semmilyen gesztust tenni az emberkereskedők felé, vagy bárki más felé.

Októberben lesz az Európai Tanácsnak az az ülése Brüsszelben 27 állam- és kormányfővel, ahol napirenden lesz ez a kérdés, és ott biztos, hogy sokakat befolyásolnak majd a Ceutában látott képsorok, vagy az ott történtek, és talán jó esély van arra, hogy végre találjanak végleges megoldást - közölte.

Úgy vélte, októberben sok minden el fog dőlni. A V4-eknek és annak a 20 tagállamnak, amely most hasonlóan gondolkodik, egységesen kell fellépnie és ki kell kényszerítenie, hogy Európa egyszer és mindenkorra világosan beszéljen, és ha kell, akkor a jogszabályokat is módosítsák, akár a paktumot, amit Magyarország ilyen formában semmilyen módon nem fog végrehajtani - hangoztatta.

Hozzátette, megoldást kell találni a Magyarországgal szembeni ítéletre is, ami napi egymillió eurós bírságot jelent.