"Végül is még csak péntek este van. (...) Mit tehetnék, megint intézzek csapásokat Irán ellen?" - tette fel a kérdést az elnök egy Dél-Karolinában rendezett kampánygyűlésen.

Emlékeztetett arra is, hogy az iráni konfliktus során meggyengült a síita állam hadereje és vezetése, hozzátéve, jelenleg nem tudja, kivel is kellene tárgyalnia.

"Ha egy országnak már nincs többé haditengerészete, légiereje, radarja, technikai felszerelése, gyártása, a vezetői halottak, a helyükbe lépő vezetők úgyszintén, az azok helyébe lépők egy része szintén halott, szóval ez az egyik legnagyobb bajom:

nem tudom, ki az ördöggel egyezkedjek"

– fogalmazott Trump, hozzátéve, hogy "Irán az egyetlen ország, ahol senki nem akar elnök lenni".

Trump egyúttal hangsúlyozta: az amerikai csapatok teljesen ellenőrzésük alá vonták a Hormuzi-szorost is magába foglaló régiót, beleértve a környékbeli szárazföldi részt is.

Mindeközben szombaton az iráni külügyi szóvivő nemzetközi jogba ütközőnek nevezte az Egyesült Államoknak a héten az iszlám köztársaság ellen meghirdetett "gazdasági hadviselését".

Az X-en közétett bejegyzésében Eszmail Bagai leszögezte: egyetlen országnak sincs joga megparancsolni egy másik ország bankjainak, és vállalatainak, hogy adják fel egy harmadik állammal folytatott kereskedésüket.

"Az ilyen intézkedések visszatérések lennének a totális gyarmatosításhoz" - tette hozzá, rámutatva arra, hogy az amerikai terv alapján más országok szuverenitását is korlátozni lehetne "egy hatalom tetszése szerint".

Trump csütörtökön jelentette be az Irán ellen indított "gazdasági hadviselést", Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a múlt héten pedig szintén a "világon még soha nem látott" mértékű gazdasági elszigeteltséggel fenyegette meg a síita államot. A tervek szerint Bessent hétfőn jelenti be a terv részleteit.