Infostart.hu
eur:
367.61
usd:
335.04
bux:
144115.69
2026. november 18. szerda Jenő
Planet Earth viewed from space with city lights in Europe. World with sunrise. Conceptual image for global business or European communication technology, elements from NASA
Nyitókép: NicoElNino/Getty Images

Kritikus helyekre jutottak el az orosz drónok Európában

Oroszország csaknem másfél éven át drónokkal térképezett fel kritikus fontosságú nyugat-európai katonai és civil infrastrukturális létesítményeket – áll a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) csütörtökön bemutatott összeállításában.

A legnagyobb londoni hadászati elemzőműhely 37 oldalas jelentése szerint ez a felderítő tevékenység 2024 augusztusától 2026 februárjáig tartott, anélkül, hogy a NATO-szövetségesek bármiféle összehangolt kollektív válaszintézkedést tettek volna a légtérsértések megakadályozására.

Az intézet szerint a drónok nagy részét a szankciók megkerülésével orosz olajat szállító árnyékflotta hajóiról indították.

Az IISS szerint a berepülések 48 százalékát katonai létesítmények légterében, 18 százalékát polgári repülőterek körzetében, 26 százalékát kritikus infrastrukturális létesítmények – kikötők, energiaipari üzemek, ipari termelőközpontok – felett észlelték.

A drónok a legtöbb esetben Németország légterét sértették meg: német terület felett a vizsgált időszakban 58 berepülést jegyeztek fel. Valószínűsíthetően kémtevékenységet végző drónok repültek be például az amerikai légierő ramsteini légitámaszpontja feletti légtérbe, de láttak ilyen repülőeszközöket Ingolstadt civil és katonai célokra egyaránt használt repülőtere, valamint az Ingolstadttól ugyancsak nem túl távoli Neuburg légitámaszpont térségében is.

Belgiumban 25, Dániában 16, Hollandiában kilenc, Franciaországban nyolc, Nagy-Britanniában és Norvégiában egyaránt hét drónberepülést észleltek az IISS csütörtökön bemutatott tanulmánya szerint.

Belgiumban 2024-ben egymást követték a drónok az ország észak-keleti részén fekvő Kleine Brogel légitámaszpont felett, ahol amerikai nukleáris tölteteket is tárolnak – áll a londoni elemzőintézet jelentésében.

A tanulmány szerint a hollandiai Volkel légitámaszpontján – ahol szintén tárolnak nukleáris robbanófejeket – 2025 novemberében és decemberében szintén észleltek drónokat.

Nagy-Britanniában magas technológiai fejlettségű személyzet nélküli repülőeszközök sértették meg a brit királyi légierő (RAF) Lakenheath-ben, Mildenhallban, Fairfordban és Feltwellben működő támaszpontjainak légterét.

Franciaországban a francia haditengerészet ballisztikus rakétákat hordozó, nukleáris meghajtású tengeralattjáróinak támaszpontjául szolgáló Ile Longue-félsziget légterében észleltek drónokat 2025 decemberében, Dublin partjai előtt pedig az ír haditengerészet egyik hadihajója felett repültek át nagyméretű katonai drónok ugyancsak tavaly decemberben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök írországi állami látogatásának idején – áll az IISS jelentésében.

A londoni elemzőműhely tanulmánya szerint azonban a legaggasztóbb hasonló incidens a francia haditengerészet Charles de Gaulle nevű repülőgép-hordozójának közelében történt idén februárban, amikor a hajót egy orosz drón közelítette meg.

Jóllehet a repülőeszközt, amelyet a Zsiguljevszk orosz kémhajóról indítottak, jelzavaró eszközökkel semlegesítették, az eset mégis bizonyítja, hogy a szövetséges katonai kapacitások ellen tengerről indított személyzet nélküli repülőeszközök bevetése ma már nem elméleti lehetőség, hanem műveleti szintű realitás, és Európa nem dolgozott ki megfelelő válaszlépési stratégiát az ilyen incidensekre – fogalmaz a londoni elemzőintézet csütörtöki jelentése.

Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×