Infostart.hu
eur:
364.19
usd:
311.36
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Az amerikai–izraeli légicsapásban szinte teljesen megsemmisült 12 ezer férõhelyes teheráni Azadi-csarnok 2026. április 3-án. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított összehangolt hadmûveletet Irán ellen, Irán válaszul rakétatákal támadja Izraelt és a térségbeli amerikai támaszpontokat.
Nyitókép: Abedin Taherkenareh

Vissza kellene fogni az iráni háborút - mondja a volt CIA-vezető

Bár az Egyesült Államok és Izrael jelentős csapásokat mért az iráni katonai és biztonsági apparátusra, a harctéri sikereket hiba lenne a politikai berendezkedés összeomlásaként értelmezni – hívta fel a figyelmet Jonny Gannon, a CIA korábbi műveleti vezetője a Financial Timesban megjelent elemzésében.

A nemzetbiztonsági szakértő szerint a vezető iráni parancsnokok likvidálása és a katonai képességek gyengítése kézzelfogható eredmény, amely megtörte a teheráni rezsim büntetlenségének mítoszát. Gannon ugyanakkor hangsúlyozta: a puszta katonai nyomás önmagában ritkán vezet rendszerváltáshoz. Érvelése szerint a Forradalmi Gárda és a hadsereg gazdasági érdekei továbbra is a jelenlegi rendszer fenntartásához kötődnek, a karhatalmi eszközök pedig a veszteségek ellenére is nagyrészt érintetlenek maradtak - írja a portfolio.hu.

Az elemzés rámutat a hiteles politikai alternatíva hiányára is. A szakértő szerint az iráni ellenzék megosztott: a száműzetésben élő csoportok Iránon belül nem rendelkeznek kellő bázissal, a legismertebb alakok pedig nem bírják a hazai biztonsági intézmények lojalitását, ami elengedhetetlen lenne bármilyen hatalomátvételhez.

Gannon figyelmeztetett az elhúzódó konfliktus kockázataira is, amely különösen az Öböl menti szövetségeseket, például az Egyesült Arab Emírségeket veszélyezteti. A rakétafenyegetés és a Hormuzi-szoros forgalmának akadályozása a befektetői bizalom megingásával és súlyos gazdasági károkkal fenyeget. A szerző szerint Washingtonnak kerülnie kell a „küldetés észrevétlen kiterjesztését”, és nem szabad belesodródnia egy beláthatatlan kimenetelű rendszerváltási kampányba.

A szakértő azt javasolja, hogy

az Egyesült Államok folytassa Irán csapásmérő képességeinek gyengítését, de a bombázásokat a lehető leghamarabb fogja vissza.

Ezzel elkerülhető a civil társadalom teljes elidegenítése és egy szélesebb körű regionális háború kirobbanása.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Az amerikai pénzügyminisztérium beavatkozásának köszönhetően sikerült megfékezni a globális kötvénypiaci eladási hullámot, aminek hatására a hozamok csökkentek, a dollár gyengült, a részvénypiacok pedig emelkedtek. A szakértők szerint azonban a megnyugvás átmeneti lehet, mivel a strukturális problémák – köztük a 40 ezer milliárd dollárt meghaladó amerikai államadósság – továbbra is fennállnak. Csütörtökön a BÉT-en nem volt kereskedés, de a világ többi részen szokásos nyitvatartás mellett működtek a tőzsdék.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×