Infostart.hu
eur:
354.2
usd:
304.96
bux:
133591.93
2026. június 5. péntek Fatime
Az amerikai–izraeli légicsapásban szinte teljesen megsemmisült 12 ezer férõhelyes teheráni Azadi-csarnok 2026. április 3-án. Izrael és az Egyesült Államok február 28-án indított összehangolt hadmûveletet Irán ellen, Irán válaszul rakétatákal támadja Izraelt és a térségbeli amerikai támaszpontokat.
Nyitókép: Abedin Taherkenareh

Vissza kellene fogni az iráni háborút - mondja a volt CIA-vezető

Bár az Egyesült Államok és Izrael jelentős csapásokat mért az iráni katonai és biztonsági apparátusra, a harctéri sikereket hiba lenne a politikai berendezkedés összeomlásaként értelmezni – hívta fel a figyelmet Jonny Gannon, a CIA korábbi műveleti vezetője a Financial Timesban megjelent elemzésében.

A nemzetbiztonsági szakértő szerint a vezető iráni parancsnokok likvidálása és a katonai képességek gyengítése kézzelfogható eredmény, amely megtörte a teheráni rezsim büntetlenségének mítoszát. Gannon ugyanakkor hangsúlyozta: a puszta katonai nyomás önmagában ritkán vezet rendszerváltáshoz. Érvelése szerint a Forradalmi Gárda és a hadsereg gazdasági érdekei továbbra is a jelenlegi rendszer fenntartásához kötődnek, a karhatalmi eszközök pedig a veszteségek ellenére is nagyrészt érintetlenek maradtak - írja a portfolio.hu.

Az elemzés rámutat a hiteles politikai alternatíva hiányára is. A szakértő szerint az iráni ellenzék megosztott: a száműzetésben élő csoportok Iránon belül nem rendelkeznek kellő bázissal, a legismertebb alakok pedig nem bírják a hazai biztonsági intézmények lojalitását, ami elengedhetetlen lenne bármilyen hatalomátvételhez.

Gannon figyelmeztetett az elhúzódó konfliktus kockázataira is, amely különösen az Öböl menti szövetségeseket, például az Egyesült Arab Emírségeket veszélyezteti. A rakétafenyegetés és a Hormuzi-szoros forgalmának akadályozása a befektetői bizalom megingásával és súlyos gazdasági károkkal fenyeget. A szerző szerint Washingtonnak kerülnie kell a „küldetés észrevétlen kiterjesztését”, és nem szabad belesodródnia egy beláthatatlan kimenetelű rendszerváltási kampányba.

A szakértő azt javasolja, hogy

az Egyesült Államok folytassa Irán csapásmérő képességeinek gyengítését, de a bombázásokat a lehető leghamarabb fogja vissza.

Ezzel elkerülhető a civil társadalom teljes elidegenítése és egy szélesebb körű regionális háború kirobbanása.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.06.05. péntek, 18:00
Gáncs Kristóf
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke
Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Nagyot ment csütörtökön a Dow Jones

Vegyes mozgásokat lehet ma látni a nemzetközi piacokon, Európában a nap első fele iránykereséssel telt, majd délutánra enyhe emelkedés alakult ki, miután az olajár érdemben csökkent azt követően, hogy Izrael és Libanon megegyezett a tűzszünet megújításáról, ez pedig az iráni békereményeket is felélesztette. Nyomást helyez ugyanakkor a tőzsdékre, hogy az elmúlt hónapok sztárjainak számító technológiai és chipgyártó vállalatok részvényeiben profitrealizálás indult meg, amit néhány nagyobb vállalat frissen megjelent gyorsjelentése is fokozott. Ez utóbbi ugyanakkor inkább az amerikai tőzsdéken látszik jelenleg, ott a Nasdaq alulteljesítő. A jó európai hangulathoz képest a magyar tőzsde alulteljesítő volt ma, a BUX index végül 0,8 százalékos mínuszban zárt, a blue chipek pedig kivétel nélkül estek. Az amerikai tőzsdéken változott a hangualt: a Dow Jones markáns pluszban zárt, az S&P 500 is emelkedett, a Nasdaq gyakorlatilag nullában zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×