Az amerikai szankciók október 9-én életbe léptek, azóta nem érkezik kőolaj a horvátországi Adria-kőolajvezetéken keresztül Szerbiába, és a külföldi bankok sem engedélyezik a pénzmozgást a jelentős részben orosz tulajdonban lévő Szerbiai Kőolajipari Vállalat, a NIS számláin.

Az utolsó interjúkból, amiket Aleksandar Vučić szerb elnök adott az elmúlt napokban, arra lehet következtetni, hogy a pancsovai olajfinomító még pár napig biztosan működni fog nagyon minimális kapacitás mellett, de az ellátási problémák szinte azonnal jelentkezni fognak, és ezeket a szerb állampolgárok is érzik már – mondta Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő az InfoRádióban. Hozzátette: érdemes megjegyezni, hogy

a NIS vállalat már október 9-e óta amerikai szankciók alatt van, és ennek hatását már több mint két hónapja érzik az állampolgárok: például nem tudnak nyugati kibocsátású bankkártyával fizetni a NIS által üzemeltetett benzinkutakon.

Ha pár napon belül teljesen leáll a nyersolaj termelése, akkor a gazdasági hatásokat is meg fogják érezni pont a téli időszak idején. Arról nem is beszélve, hogy az olajfinomító nagyjából 15 ezer munkást foglalkoztat, így nagyjából ennyi ember munkája is veszélybe kerül az elkövetkező napokban, hetekben – fejtette ki.

„A kezdeti időszakban én arra következtetnék, hogy idézőjelben mondva a csakot, most még csak drágább lesz az üzemanyag. A becslések szerint január végéig, február elejéig még lesz elegendő nyersanyag Szerbiában. Hogy ezután mi lesz, az már egy másik kérdés”

– mondta Németh Ferenc, aki szerint a szerb hatóságok azon dolgoznak, hogy addig sikerüljön megoldani a problémát. Erre az egyik lehetőség, hogy a NIS-ből egy harmadik olajtársaság kivásárolja az orosz részt, ami több mint a többségi tulajdon, vagy esetleg maga a szerb állam vásárolja be magát a cégbe.

Itt egyébként emlegették már a magyar Mol esetleges szerepét is Orbán Viktor moszkvai útja kapcsán. Szerbiában egy éve amúgy is nagyon nyugtalan a közhangulat, az újvidéki tragédia óta rendszeresek a hatalmas kormányellenes tüntetések. A kérdésre, hogy az üzemanyag drágulásával és az esetleges fenyegető benzinhiánnyal kapcsolatos helyzet a megmozdulásoknak is adhat-e egy új lendületet, a szakértő azt mondta: már több mint egy éve tartanak az elég nagy intenzitású tüntetéssorozatok Szerbiában, már hónapok óta követelik az előrehozott választások kiírását, mert, mint fogalmazott, „mind gazdasági szempontból, mind pedig a szerbiai korrupciós helyzetet tekintve nem érzik megfelelőnek a vezetést, és változást szeretnének”.

Németh Ferenc szerint minderre a NIS körüli fejlemények és a gazdasági bizonytalanság ráhelyez plusz egy réteget, így a társadalmi elégedetlenség csak nagyobb lesz: Aleksandar Vučić elnök népszerűsége, ami már így is történelmi minimumokon van, még alacsonyabb szintre fog csökkenni, a tüntetések pedig valószínűleg folytatódni fognak, és lesz még egy olyan hozzáadott elemük az olajellátási problémákból adódó feszültségek, illetve a negatív gazdasági helyzet miatt.

A kérdésre, hogy van-e reális alternatívája, kormányzóképes ellenzéke Vučićnak és a Szerb Haladó Pártnak, a szakértő azt felelte: jelenleg a szerb parlamentben lévő ellenzéki pártok népszerűsége is nagyon alacsony. Ami talán reális alternatívát tudna biztosítani,

ha van olyan politikai erő, amelynek esélye van megdönteni a jelenlegi rezsimet, az az egyetemisták tüntetéséből szerveződő politikai csoport.

Rajtuk kívül jelenleg a parlamenti ellenzék képtelen lazába rúgni. Az egyetemistákból szerveződő politikai csoport népszerűsége pedig valószínűleg növekedni fog, ha meg tudják lovagolni a NIS körüli helyzetet is – mondta Németh Ferenc Nyugat-Balkán szakértő az InfoRádióban.