A The Wall Street Journal (WJS) szellőztette meg, hogy a Putyin elnökhöz legközelebb álló oligarchák titkos megbeszéléseket folyattak amerikai üzletemberekkel. Úgy tudni ezek a találkozók szorosan köthetőek az ukrajnai háború lezárását célzózó béketárgyalásokhoz. Az amerikai újság azt írja, hogy Gennagyij Tyimcsenko, Jurij Kovalcsuk, valamint a Rotenberg fivérek, Arkagyij és Borisz megbízottaik útján léptek kapcsolatba neves amerikai cégek vezetőivel. Egyébként mind a négy orosz mágnás régóta szerepel különböző szankciós listákon, mivel közvetlen kapcsolatban állnak a legfelsőbb orosz állami vezetéssel.

Ami igazán figyelemreméltó az az, hogy miről is folytak az egyezkedések. A WSJ forrásai és európai hírszerző tisztek azt állítják, hogy a ritkaföldfémek bányászatáról, a gázkitermelés, sőt a felrobbantott Északi Áramlat-2 helyreállításáról és újbóli üzembe helyezéséről egyezkedtek.

Vagyis amint véget ér az ukrajnai háború, Vlagyimir Putyin belső köre jelentős új vagyonhoz juthat

- közölte az amerikai lap. Állítólag az orosz üzleti mogulok koncessziókat ajánlottak az amerikai cégeknek az Ohotszki-tengeren és további négy régióban történő gázkitermelésre. Emellett lehetőségeket kínáltak ritkaföldfémek bányászatára a sarkvidéken található Norilszk környékén, az ottani nikkel lelőhelyek közelében, valamint hat másik szibériai körzetben.

A Gennagyij Tyimcsenkohoz név szerint is köthető egyik biznisz a sarkvidéki földgázkitermelésben való amerikai részvétel lenne. Méghozzá nem is akárkinek ajánlottak részesedést, hanem annak a Gentry Beach-nek, aki az ifjabb Donald Trump egyetemi barátja, és nem mellesleg a jelenlegi elnök választási kampányának jelentős finanszírozója - árulta el a The Wall Street Journal.

Ugyancsak furcsa összefüggésekre világított rá a Szabadság Rádió egyik adásában.Mint kiderült, Oroszország legfontosabb ritkaföldfém előállító cégét, a Szolikamszk Magnezium-ot, a Kreml átadta az állami atomenergetikai vállalatnak. Viszont a Roszatom tudományos tanácsának tagja nem más mint az a Mihail Kovalcsuk akinek testvére, Jurij az orosz elnök legbelsőbb köréhez tartozik, és éppen amerikai befektetőket akar bevonni a ritkaföldfém bányászatba. Arra is fény derült, hogy Vlagyimir Putyin másik, régi támogatója, Arkagyij Rotenberg vállalkozása, a Sztrojgazmontazs építette az Északi Áramlat gázvezetékek egy részét.

Rotenberg is amerikai üzlettársakat keres, hogy velük közösen állítsa helyre az egykor Európát ellátó gázvezetékeket, és persze üzemeltesse is majd azokat.

A WSJ további nyomozása azt is feltárta, hogy számos amerikai vállalat már most igyekszik üzleti kapcsolatokat kiépíteni az oroszokkal. Például az Exxon olajtársaság és a milliárdos Todd Boehly azt fontolgatja, hogy felvásárolná a Lukoil eszközeit, amiket az orosz vállalat a szankciók miatt nem használhat. Donald Trump kampányának másik támogatója, Stephen Lynch pedig engedélyt kért Washingtontól, hogy betársuljon az Északi Áramlat-2-be, míg az Elliott Investment Management szívesen beszállna a Török Áramlat gázvezeték működtetésébe. Ugyanakkor Dmitrij Bakanov, a Roszkoszmosz vezetője meglátogatta a NASA-t, a Boeinget és a SpaceX-et. Nyilván nem egyszerű kíváncsiságból tette, hanem azért mert az orosz űripari cég amerikai partnereket keres.

De a WJS nemrég arról is hírt adott, hogy az ExxonMobil olajtársaság vezetői titkos tárgyalásokat folytattak Igor Szecsinnel, a Rosznyeft vezetőjével. Arról egyeztettek, hogy milyen feltételekkel térhetne vissza az amerikai vállalat a Szahalin-1 projektbe. Ezt azonban a cikk megjelenése után az Exxon vezérigazgatója cáfolta, és közölte: egyelőre kizárt, hogy a vállalt újból az oroszokkal üzleteljen.

A felsorolt puhatolózások a new york-i újság szerint szoros kapcsolatban állanak Donald Trump ukrajnai béketervével.

A lap emlékeztet rá, hogy az elnök a háború lezárását ugyanúgy üzleti oldalról közelíti, mint ahogy minden más eddigi külpolitikai lépését is ez mozgatta. Ezzel teljesen egybevág, hogy Putyin elnök külön megbízottja, Kirill Dmitrijev a békekötéssel kapcsolatos tárgyalásokon szóba hozta a gazdasági együttműködés lehetőségeit is. A Trump-kormány tisztviselőinek azt javasolta, hogy az USA vegyen részt Ukrajna újjáépítésében, amihez felhasználhatnák az orosz központi bank mintegy háromszáz milliárd dolláros, befagyasztott vagyonát. Ez az elképzelés viszont szöges ellentétben áll azzal az európai tervel, hogy a lefoglalt orosz vagyont úgy vegyék igénybe a rekonstrukcióhoz, hogy azon egyetlen amerikai vállalat se keressen egy centet se.

Címképünkön Vlagyimir Putyin orosz elnök és egyik legrégebbi szövetségese, Arkagyij Rotenberg milliárdos üzletember