Az elmúlt években a visegrádi négyek szövetségét politikai nézetkülönbségek feszítették szét, elsősorban az ukrajnai orosz agresszió miatt. Nagy kérdés, hogy a csehországi, lengyelországi és szlovákiai politikai változások miatt költözhet-e új élet a szövetségbe.

A tavalyi és idei év politikai változásai egyértelműen kedvezően hathatnak a Visegrádi Négyek együttműködésére – vélekedik Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője. Az elmúlt években volt egy erős lassulás a párbeszédben a tagállamok között, és sok szakértő szerint tulajdonképpen kihunytak azok a régi célok, amelyek meghatározták a V4-ek együttműködését.

Most úgy tűnik, hogy a lengyel, illetve a cseh oldalon is olyan változások vannak, amelyek miatt erőre kaphatnak az együttműködés különböző keretei.

Bár ez a párbeszéd lelassult, egyik fél sem fogalmazta meg, hogy bármilyen módon is szeretné megszüntetni ezt az együttműködést. Most várjuk a pozitív változásokat – mondja az elemző.

A kérdésre, hogy a többi szomszédunkkal, mint Ausztria vagy Szerbia, kialakulhat-e bármilyen formalizált együttműködés, úgy vélekedett: vannak erre mutató törekvések. „Még 2024 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök a kereskedelmi és iparkamara gazdasági évnyitó eseményén megfogalmazta azt a gondolatot, hogy

várható lehet a következő időszakban egy osztrák–magyar–szlovák–szerb együttműködés.

Ez párhuzamosan a V4 mellett jelenne meg, tehát semmiképpen nem a V4 kiváltására. Ennek olyan gazdasági, energiapolitikai, illetve egyéb diverziói is vannak, amelyek Magyarország számára is jelentős lehetőségeket biztosítanának ezekben az országokban – tette hozzá.

Szerbia esetében ma is figyelemre méltóak az együttműködések Magyarországgal kapcsolatban. Mivel az ország nem tagja az Európai Uniónak, az áruk, a tőke, a munkaerő szabad mozgása más viszonyok között tud megvalósulni. De számos olyan egyezmény, megállapodás jött létre déli szomszédunkkal, amelyek elősegítették ezt.

Ausztriával és Szlovákiával viszonylag könnyebb a helyzet, hiszen uniós tagállam, így az ebben fakadó lehetőségeket mindenképpen érdemes kihasználni. De még nem ismerjük a pontos kereteit, lehetőségeit egy ilyen formációnak. Az elmúlt egy évben voltak lépések, különböző infrastrukturális fejlesztések, például kibővítették a mentőszolgáltatások határokon átnyúló lehetőségeit, illetve vannak tudományos együttműködések is. Ezek mind arra utalnak, hogy szorosabbra kívánjuk vonni a kapcsolatot ezekkel az országokkal, de a formáció pontos keretei még nincsenek rögzítve, így nehéz megállapítani, hogy mindez pontosan hogyan is nézne ki a gyakorlatban – mondta Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.