Az elmúlt hét végén előre hozott elnökválasztást tartottak a boszniai Szerb Köztársaságban, miután a korábbi államfőt, Milorad Dodikot megfosztották tisztségétől. A Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) jelöltje, Sinisa Karan a leadott érvényes voksok csaknem 51 százalékát szerezte meg, míg a második helyen közel 48 százalékkal Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett. A végeredmény értelmében a következő 11 hónapban Sinisa Karan lesz Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke, jövőre ugyanis a parlamenti választás mellett államfőválasztást is tartanak.
Németh Ferenc Nyugat-Balkán-szakértő az InfoRádióban elmondta: a választás győztese, Sinisa Karan az SNSD párton belül Milorad Dodik egyik legközelebbi partnere. A mostani eredményből arra következtet, hogy továbbra is a független szociáldemokraták pártja a legnépszerűbb a boszniai Szerb Köztársaságban, a politikusok közül pedig Milorad Dodiknak van a legnagyobb támogatottsága. Ugyanakkor hozzátette, hogy a mostani voksolás „nem megfelelő körülmények között zajlott le”, több körzetben az észlelt szabálytalanságok miatt vélhetően meg is fogják ismételni a választást. A szakértő szerint a 2026 októberéig tartó átmeneti időszakban arra lesz érdemes figyelni, miképpen alakul Milorad Dodik szerepe ebben az új politikai felállásban, illetve „mennyire lesz képes a háttérből irányítani a szálakat”.
Az is nagy kérdés lesz, hogy Sinisa Karan új elnökként tud-e majd önállóan, Milorad Dodik nélkül irányítani.
A boszniai fellebbviteli bíróság augusztusban másodfokú ítéletében megerősítette a Milorad Dodik elleni elsőfokú ítéletet, így egy év – pénzzel kiváltható – letöltendő börtönbüntetésre ítélték, továbbá hat évre eltiltották a hivatali tevékenységeitől. Németh Ferenc emlékeztetett: több hónapos huzavona után Milorad Dodik emiatt mondott le az elnöki tisztségről, a börtönbe vonulást pedig körülbelül 7 millió forintnak megfelelő összeg kifizetésével úszta meg. Ettől függetlenül nem kapott felmentést az alól, hogy a következő hat évben eltiltották a közügyek gyakorlásától, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban nem tölthet be semmilyen politikai pozíciót. Ezért lépett előre most Sinisa Karan. A szakértő úgy fogalmazott, Milorad Dodiknak nagyon jó hír, hogy az egyik legnagyobb szövetségese győzött a mostani államfőválasztáson, mert ez lehetőséget biztosít neki arra, hogy a háttérből továbbra is az ő szava döntsön a legfontosabb ügyekben, kérdésekben.
Németh Ferenc szerint hasonló lesz a helyzet a boszniai Szerb Köztársaságban, mint sok éven át Lengyelországban, amikor Jaroslaw Kaczynski „irányította a kispadról” a Jog és Igazságosság (PiS) pártpolitikáját. Mint mondta,
nagy kérdés lesz, hogy ezt a fejleményt hogyan fogadják a nagy nemzetközi politikai szereplők, akik közül jó néhányan egyértelműen elhatárolódtak az utóbbi időben Milorad Dodiktól.
A korábbi elnök regnálása alatt több olyan törvény is született, amely próbálta elősegíteni a boszniai Szerb Köztársaság elszakadását a boszniai államtól. A Nyugat-Balkán-szakértő szerint Milorad Dodik mindezeket azért kezdeményezte, hogy megerősítse a hatalmát. Nem gondolja azt, hogy Sinisa Karan azonosulni fog ezzel a politikával, vagyis arra számít, hogy egy időre háttérbe szorulnak az elszakadáspárti törekvések.
Mivel azonban 2026 őszén újra választást kell kiírni, valószínűleg a kampányban téma lesz az elszakadás lehetősége is. Egy biztos: a boszniai Szerb Köztársaságban van olyan szavazóbázis, amire ebből a szempontból lehet építkezni, így Németh Ferenc nem zárja ki, hogy jövőre újra markánsan jelen lehet a közbeszédben az elszakadás ügye. Ennek gyakorlati megvalósítására ugyanakkor kevés esélyt lát, mert egy ilyen kezdeményezéssel szerinte mind Milorad Dodik, mind az új elnök, Sinisa Karan „maga ellen fordítaná a nemzetközi közösséget, különösen az Egyesült Államokat”.
(A nyitóképen: Sinisa Karan, a Független Szociáldemokraták Szövetségének (SNSD) államfőjelöltje a sajtó képviselőinek nyilatkozik, miután megválasztották a boszniai Szerb Köztársaság új elnökének a rendkívüli elnökválasztáson Banja Lukában 2025. november 23-án.)
