Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Three siblings using electronic tablets in the car
Nyitókép: Getty Images/ Sally Anscombe

A kiskorú gyermekek erősebb online védelméről tanácskoznak hamarosan az EP-ben

Christel Schaldemose dán EP-képviselő, az EU-s szabályozás hiányosságait feltáró jelentés egyik szerzője tartott előadást a gyerekek fokozott online jelenlétéről és mindazokról a fenyegetésekről, amikkel kapcsolatban az Európai Parlamentnek muszáj lenne mielőbb lépnie.

„A tájékoztatót Christel Schaldemose dán EP-képviselő tartotta, aki arról beszélt, hogy nap mint nap európai gyerekek milliói hosszú órákat töltenek az online térben, játszanak, pörgetik az oldalakat, a közösségi médiából informálódnak, tartalmakat osztanak meg, és a mostaninál jóval komolyabb védelemre van szükség, hiszen rendszeresek a bántalmazások, és nagyon komoly problémát okoz a függőség is” – tudósította az InfoRádiót Brüsszelből Tatár Tímea.

2022 óta van az Európai Unióban törvényi szabályozás a digitális szolgáltatásokra, ami többek között kimondja, hogy az online platformoknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy biztosítsák a kiskorúak adatvédelmét és biztonságát. A törvény rendelkezik arról is, hogy a kiskorúak oldalain nem jelenhet meg olyan hirdetés, amely profilalkotáson alapul.

A kiskorúak online védelméről 2025 júliusában jeletek meg részletesebb iránymutatások, amelyekkel többek között az olyan online kockázatokkal szemben próbáltak még jobban fellépni a törvényhozók, mint a szexuális zaklatás, a káros tartalmak, a függőségeket okozó viselkedésminták, az online zaklatás, valamint a káros kereskedelmi gyakorlatok.

Májusban az Európai Parlament egy jelentést terjesztett elő, ennek az egyik szerzője az említett Christel Schaldemose dán képviselő volt, illetve az árnyékszerzők között ott volt Dávid Dóra magyar EP képviselő is. A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy számos hiányosság fellelhető az európai uniós fogyasztóvédelmi és digitális jogszabályok között, a célja pedig, hogy előtérbe helyezze a gyerekek védelmét. Az ebben szereplő ajánlások között szerepel például

  • a korhatár-ellenőrzési mechanizmusok és a szülői felügyeleti eszközök fejlesztése,
  • az addiktív elemek betiltása,
  • a manipulatív videojáték-elemek elleni védelem,
  • valamint a mesterséges intelligencia és a generált tartalmak átláthatóbbá tétele.

Mindezek jegyében elindult egy folyamat és különböző javaslatok születtek, például hogy EU-s szinten 16 évre kell emelni a korhatárt, ami alatt szülői beleegyezés nélkül nem lehet közösségi médiát használni.

De érkezett javaslat a célzott hirdetések, az influenszer-marketing, a manipulatív eszközök, a függőségi gyakorlatok, szerencsejáték-szerű játékelemek szabályozására is, tehát egy összetett kezdeményezésről van szó.

Az ajánlásokat november 24-27. között a plenáris ülésen vitatják meg az EP képviselői, és ha a dolgok a tervek szerint alakulnak, akár már november utolsó vagy december első hetében szavazást is tarthatnak a kiskorúak online biztonságának növelését célzó javaslatokról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Csikós Zsóka: már ki merem jelenteni, hogy van esélyem a világ legjobbjai ellen

Pályafutása során először Csikós Zsóka lett az év magyar női kajakosa. Bár az idei évnek úgy vágott neki, hogy a világjátékokra akar kijutni, végül nem a maratoni számokban, hanem a rövidebb távokon halmozta az Eb- és vb-érmeket. A Szolnoki Kajak-Kenu Klub versenyzője az InfoRádióban azt mondta: korábban nem mindig értette, miért van akkora mizéria a csapathajók összeállításánál, jövőre azonban már párosban és/vagy négyesben is szerepelne.

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×