Infostart.hu
eur:
368.19
usd:
317.65
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Nyitókép: Unsplash

Vádat emelt a horvát ügyészség a tíz éve végzetes tüzet okozó bevándorló ellen

A gyújtogató által okozott tűzben hárman meghaltak, és maga a marokkói bevándorló is megsérült. Mindennek a tetejébe később még be is perelte Horvátországot.

A horvát ügyészség tíz évvel a tragédia után vádat emelt egy marokkói migráns ellen, aki egy másik bevándorlóval együtt, három ember életét követelő tüzet okozott a horvát-szerb határ közelében, a bajakovói rendőrségi fogdában 2015-ben – közölte csütörtökön az Index.hr a vinkovcei járási ügyészség tájékoztatására hivatkozva.

A vádirat szerint Abd al-Dzsálali Daraibu 2015. március 27-én három másik migránssal együtt tartózkodott a bajakovói rendőrőrs alagsorában, amikor egyikük – a dokumentumban Bilál néven említett férfi – öngyújtóval meggyújtott egy takarót. Daraibu ezután szivacsdarabokat, lepedőket és ruhákat dobott a lángokra, ami a tűz gyors terjedését okozta. Egy migráns a helyszínen meghalt, kettő pedig később, a zágrábi traumatológiai klinikán hunyt el sérülései miatt. Daraibu is súlyos égési sérüléseket szenvedett, és kórházba került.

A férfit gondatlanságból elkövetett, közveszélyt okozó cselekménnyel vádolják, amely több ember halálához vezetett.

Időközben kiutasították Horvátországból, és megtiltották belépését az Európai Gazdasági Térségbe. A nyomozás megindításakor már nem sikerült megtalálni, a nemzetközi körözés sem járt eredménnyel, ezért a vinkovcei ügyészség indítványozta, hogy a tárgyalást távollétében tartsák meg.

Az eset érdekessége, hogy Daraibu később beperelte Horvátországot, és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat. A testület szerint a bajakovói rendőrőrs nem volt felkészülve tűzesetre, hiányos volt a fogvatartottak ellenőrzése, és nem vizsgálták kellő alapossággal, miként juthattak öngyújtóhoz a cellában.

Daraibu 80 ezer euró nem vagyoni kártérítést követelt, a strasbourgi bíróság végül 15 ezer euró kártérítést és 5 ezer euró perköltséget ítélt meg számára.

A 2015-ös migránsválság idején Horvátország szeptembertől került a nyugat-balkáni útvonal középpontjába, miután Magyarország lezárta a szerb határt. Ekkor naponta több ezer illegális bevándorló érkezett az országba Szerbia felől, főként Tovarnik és Bajakovo térségében. Az útvonal Görögországból indult, Észak-Macedónián és Szerbián át vezetett Horvátországon és Szlovénián keresztül Nyugat-Európába.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Mihez képest nincs több gyerek? Nincs az a családpolitika, amely pótolni tudná a meg nem született anyákat

Mihez képest nincs több gyerek? Nincs az a családpolitika, amely pótolni tudná a meg nem született anyákat

Egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, a jelenség mögött azonban összetettebb kép áll annál, mint amit fel szoktunk vázolni. A csökkenésben ugyanis a termékenység alakulásánál is nagyobb szerepet játszik a szülőképes korú nők létszámának fogyása és a korösszetétel átalakulása. Mivel nincs olyan ösztönző rendszer, amely képes lenne pótolni a meg nem született anyákat, így a jelenlegi korstruktúrában már a népességfogyás lassítása is stratégiai győzelemmel ér fel. Mindeközben a gyermekvállalás egyre későbbre tolódik, így a meglévő támogatások mellett olyan új családpolitikai eszközre is szükség lenne, amely a korábbi gyermekvállalást ösztönzi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×