Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
324.64
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Alice Weidel, a német ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke felszólal a parlament ülésén a törvényhozás berlini épületében 2025. október 16-án. A háttérben Friedrich Merz kancellár.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Új CDU-stratégia: hadat üzent Friedrich Merz kancellár az AfD-nek

Hetek óta fej fej mellett verseng egymással a kormányon lévő konzervatív CDU/CSU és az ellenzéki, radikális jobboldali AfD a közvélemény-kutatások első helyéért. A verseny ellenére valójában a Friedrich Merz kancellár vezette kereszténydemokrata CDU a nagy vesztes, amit a párt a fő riválistól való teljes elhatárolódással kíván kompenzálni.

Az új stratégiát a hét végén egy kétnapos, szigorúan zárt ülésen dolgozta ki a CDU, és a részleteket hétfő délelőtt a pártelnök-kancellár ismertette. (A berlini zárt ülésen csak a CDU vezető küldöttei vettek részt, a kisebbik keresztény párt, a bajor CSU nem is képviseltette magát.) Friedrich Merz elismerte, hogy az általa vezetett, a konzervatívokból és a szociáldemokrata álló koalíciós kormány a hivatalba lépése óta eltelt hat hónapban sok hibát követett el, hangoztatta ugyanakkor, hogy szerinte jelentős eredményeket is elértek.

A jövő év kulcsfontosságú a nagyobbik konzervatív párt számára, összesen öt, köztük az egykor az NDK-hoz tartozó keletnémet tartományban helyi törvényhozási választásokat rendeznek. A CDU célja, hogy továbbra is domináns politikai erő maradjon a jövő évi, Rajna-vidék-Pfalzban, Baden-Württembergben, az önálló tartománynak számító Berlinben, valamint Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában tartandó választásokon, valamint a 2029-es választási szuperévben, amelyben európai választások és a következő Bundestag-választások esedékesek – jelentette ki a párt elnöke. Ennek elérése érdekében a CDU még világosabban hangsúlyozza az AfD-hez képest fennálló különbségeket – mondta Merz, utalva arra, hogy

semmifajta együttműködés nem lehet a két párt között.

Az országos közvélemény-kutatások szerint az AfD 25-27 százalékon áll, és utolérte a CDU/CSU-t. Szász-Anhaltban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában ugyanakkor a felmérések szerint kimagaslóan a legerősebb párt 40 százalék körüli értékekkel. Ezzel párhuzamosan mind a CDU-ban, mind a testvérpárt CSU-ban felerősödtek azok a hangok, amelyek a radikális jobboldallal szembeni eddig tűzfal, azaz a teljes elhatárolódás megszüntetését sürgették. Több konzervatív politikus vélekedett úgy, hogy a politikai tűzfal kizárólag az AfD erősödését segíti, amit a közvélemény-kutatások is bizonyítanak.

A pártelnök elismerte, hogy tekintélyes konzervatív politikusok követelik az elhatárolódás feladását, ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben ezen a téren is teljes egységre van szükség. Ez az egység a tűzfal melletti következetes kiállást, a radikális jobboldallal való esetleges együttműködés teljes elvetését jelenti.

„Semmifajta közös nevező nem lehet a két párt között. Az AfD le akarja rombolni az a CDU-t , és más országot akar”

– hangoztatta a kancellár. Az AfD szerinte megkérdőjelezi a szövetségi köztársaság 1949 óta hozott alapvető döntéseit, „ezért a párt kinyújtott keze valójában egy olyan kéz, amely el akar pusztítani bennünket”.

A kancellár igyekezett eloszlatni azokat a feltételezéseket, hogy a kétnapos zárt ülés napirendjén csak az AfD-s viszony szerepelt volna, és az emelte ki, hogy a koalíció súlyos kül-, illetve biztonságpolitikai, valamint gazdasági kihívások előtt áll. A belső biztonsággal kapcsolatban emlékeztetett a már elfogadott új szövetségi rendőrségi törvényre, amely több lehetőséget biztosít a rendőrségnek a drónvédelemre, és utalt a tervezett drónvédelmi kompetenciaközpont létrehozására. „Csak akkor érzik magukat biztonságban az emberek, ha garantáljuk a közterületek biztonságát, és visszanyerjük a közintézményekbe vetett bizalmukat” – mondta Friedrich Merz. A gazdasági feladatok között mindenekelőtt az adópolitika reformjának szükségességé emelte, és általánosságban a reformok, a modernizáció mellett emelt szót.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×