A 2011-ben takarékossági okokból megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről évek óta folyik a vita a parlamenti pártok között. A korábbi Scholz-kormánnyal, illetve a szociáldemokratákkal az élen azonban diadalmaskodtak azok az erők, amelyek az önkéntességhez ragaszkodtak, elutasítva a sorkötelezettséget. A CDU/CSU májusi hatalomra kerülésével ugyanakkor felerősödtek azok a követelések, amelyek az önkéntesség és a kötelező szolgálat ötvözését sürgették.
A kereszténydemokrata kancellár, Friedrich Merz ennek egyik legfőbb szószólója, míg a szociáldemokrata védelmi miniszter ellenzője volt. Az előzetesen elfogadott megállapodás végül Pistorius győzelmét tükrözte. A napokban azonban fordult a kocka, mivel a konzervatívok újabb modellel álltak elő. Dán mintára azt javasolták, hogy az ország fenyegetettségének, a biztonsági helyzet alakulásának függvényében sorsolják ki azokat a fiatalokat, akiket egy előzetes kérdőív kitöltése nyomán legalább féléves sorkatonai szolgálatra kötelezhetnek.
Az SPD és a védelmi miniszter konkrétan nem reagált erre, csupán azt lehetett tudni, hogy a koalíciós pártok csütörtökön közös törvényjavaslatot terjesztenek a Bundestag elé, de előtte még együttesen tájékoztatják a nyilvánosságot. Szerdára azonban megváltozott a helyzet.
Boris Pistorius és az SPD ugyanis megerősítette, hogy ragaszkodik az önkéntesség fenntartásához, és elutasítja a sorkötelezettség sorsolásos bevezetését.
A szociáldemokraták álláspontját határozott támogatásáról biztosította az ellenzéki Zöldek Pártja is, amelynek vezetője a Bundeswehr jövőjével kapcsolatban „elfogadhatatlan káoszról” beszélt. Az ország biztonsága nem engedheti meg, hogy a hadsereg szükséges létszámáról "hazárdjáték" keretében döntsenek – fogalmazott Britta Haßelmann, utalva a konzervatívok által sürgetett „lottó” esetleges bevezetésére.
Norbert Röttgen, a CDU/CSU parlamenti frakciójának képviselője több konzervatív társával együtt ugyanakkor bírálta a a védelmi minisztert. Röttgen szerint megengedhetetlen, hogy Boris Pistorius destruktív módon megtorpedózzon egy olyan törvényhozási folyamatot, amelynek jóváhagyására égetően szükség van.
Pistorius elutasította a bírálatot, azt hangoztatva, hogy a koalíciós pártok korábban az önkéntességen alapuló, a hadkötelezettséget csak a legszükségesebb esetben, a Bundestag jóváhagyásával lehetővé tévő egyezségben állapodtak meg.
A korábbi menetrendnek megfelelően a Bundeswehr állományával kapcsolatos új törvénynek 2026. január első napján életbe kellene lépnie. Bár a Bundestag csütörtökön első olvasatban tárgyalná a tervezetet, egyelőre nem világos, hogy az ülésre sor kerül-e, illetve a tartalmat tekintve mi kerülhet a képviselők elé.
A német hadsereg jelenleg összesen 80 ezer hivatásos katonából és önkéntesből áll. Abban ugyanakkor a koalíciós pártok kezdettől fogva egyetértettek, hogy a létszámot legkevesebb 40 ezer fővel növelni kell.
Pistorius szerint legalább a vonatkozó menetrend készen áll. „A cél továbbra is az, hogy az új törvény január 1-én hatályba lépjen” – jelentette ki a miniszter.





