Infostart.hu
eur:
390.07
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 24. szerda Ádám, Éva
A Bundeswehr katonái. Forrás:Twitter/WELT
Nyitókép: Forrás:Twitter/WELT

Kirobbant a német belháború: a szocdemek nem kérnek a CDU lottójából

A hét elején még úgy tűnt, hogy a kormánykoalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD képviselői előzetesen megállapodtak a hadsereg létszámának bővítéséről. Az egyezség dán mintára sorsolást irányzott elő a létszám növeléséről, ha az ország biztonsága ezt megköveteli, de mostanra már nyoma sincs az egyetértésnek.

A 2011-ben takarékossági okokból megszüntetett kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetéséről évek óta folyik a vita a parlamenti pártok között. A korábbi Scholz-kormánnyal, illetve a szociáldemokratákkal az élen azonban diadalmaskodtak azok az erők, amelyek az önkéntességhez ragaszkodtak, elutasítva a sorkötelezettséget. A CDU/CSU májusi hatalomra kerülésével ugyanakkor felerősödtek azok a követelések, amelyek az önkéntesség és a kötelező szolgálat ötvözését sürgették.

A kereszténydemokrata kancellár, Friedrich Merz ennek egyik legfőbb szószólója, míg a szociáldemokrata védelmi miniszter ellenzője volt. Az előzetesen elfogadott megállapodás végül Pistorius győzelmét tükrözte. A napokban azonban fordult a kocka, mivel a konzervatívok újabb modellel álltak elő. Dán mintára azt javasolták, hogy az ország fenyegetettségének, a biztonsági helyzet alakulásának függvényében sorsolják ki azokat a fiatalokat, akiket egy előzetes kérdőív kitöltése nyomán legalább féléves sorkatonai szolgálatra kötelezhetnek.

Az SPD és a védelmi miniszter konkrétan nem reagált erre, csupán azt lehetett tudni, hogy a koalíciós pártok csütörtökön közös törvényjavaslatot terjesztenek a Bundestag elé, de előtte még együttesen tájékoztatják a nyilvánosságot. Szerdára azonban megváltozott a helyzet.

Boris Pistorius és az SPD ugyanis megerősítette, hogy ragaszkodik az önkéntesség fenntartásához, és elutasítja a sorkötelezettség sorsolásos bevezetését.

A szociáldemokraták álláspontját határozott támogatásáról biztosította az ellenzéki Zöldek Pártja is, amelynek vezetője a Bundeswehr jövőjével kapcsolatban „elfogadhatatlan káoszról” beszélt. Az ország biztonsága nem engedheti meg, hogy a hadsereg szükséges létszámáról "hazárdjáték" keretében döntsenek – fogalmazott Britta Haßelmann, utalva a konzervatívok által sürgetett „lottó” esetleges bevezetésére.

Norbert Röttgen, a CDU/CSU parlamenti frakciójának képviselője több konzervatív társával együtt ugyanakkor bírálta a a védelmi minisztert. Röttgen szerint megengedhetetlen, hogy Boris Pistorius destruktív módon megtorpedózzon egy olyan törvényhozási folyamatot, amelynek jóváhagyására égetően szükség van.

Pistorius elutasította a bírálatot, azt hangoztatva, hogy a koalíciós pártok korábban az önkéntességen alapuló, a hadkötelezettséget csak a legszükségesebb esetben, a Bundestag jóváhagyásával lehetővé tévő egyezségben állapodtak meg.

A korábbi menetrendnek megfelelően a Bundeswehr állományával kapcsolatos új törvénynek 2026. január első napján életbe kellene lépnie. Bár a Bundestag csütörtökön első olvasatban tárgyalná a tervezetet, egyelőre nem világos, hogy az ülésre sor kerül-e, illetve a tartalmat tekintve mi kerülhet a képviselők elé.

A német hadsereg jelenleg összesen 80 ezer hivatásos katonából és önkéntesből áll. Abban ugyanakkor a koalíciós pártok kezdettől fogva egyetértettek, hogy a létszámot legkevesebb 40 ezer fővel növelni kell.

Pistorius szerint legalább a vonatkozó menetrend készen áll. „A cél továbbra is az, hogy az új törvény január 1-én hatályba lépjen” – jelentette ki a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Bíró Lajos: megváltoztak a karácsonyi étkezési szokások, csak az alapanyagok maradtak

Bíró Lajos: megváltoztak a karácsonyi étkezési szokások, csak az alapanyagok maradtak

Alapjaiban változtak meg a karácsonyi étkezési szokások Magyarországon – erről beszélt a séf az InfoRádióban. A hal ugyan megmaradt, de a többi hagyományos fogás helyét az egyszerű, gyorsan elkészíthető ételek vették át.

Durva átrendeződés az új autók piacán

Az Európai Unióban idén novemberben összességében és az év eleje óta is nőtt az új személygépkocsik forgalomba helyezése az egy évvel korábbihoz képest, miközben emelkedett az elektromos járművek piaci részesedése az Európai Autógyártók Szövetsége, az ACEA kedden közzétett jelentése szerint.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×