Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök helyzetjelentésre érkezik a szálemi helyőrségen, a palesztinok lakta Ciszjordánia határkerítésénél 2023. július 4-én, a ciszjordániai Dzsenín város menekülttáborában terrorista célpontok ellen végrehajtott izraeli katonai akció második napján. A rajtaütésen tizenkét palesztin vesztette életét, tucatnyian megsebesültek és több ezer palesztin civil elhagyta a városban lévő menekülttábort. Izrael lezárta a kétnapos akciót, amely során a hadsereg közlése szerint ezernél több robbanószerkezetet semmisítettek meg, több tucat fegyvergyártó műhelyben okoztak kárt, és harminc palesztin gyanúsítottat letartóztattak.
Nyitókép: MTI/EPA/Flash 90 pool/Sir Torem

„Sikerül hazahozni apát?” – Kairón a világ szeme

Csak a túszok hazatérése után következnek a palesztinokkal kötendő tűzszüneti megállapodás további pontjai – közölte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az elesettek családtagjaival tartott találkozón vasárnap.

„Nem lépünk tovább a húsz pont egyikében sem, amíg nem valósul meg az első pont, vagyis minden túsz – élő és halott – kiszabadulása, amíg nem tér vissza Izrael területére az utolsó túsz” – mondta Netanjahu a Hősi fórum nevű, elesett katonák családtagjait tömörítő szervezettel tartott találkozóján Netanjahu.

„A Palesztin Hatóság nem fog uralmat gyakorolni Gázában a háború után. Sem a Hamász (terrorszervezet), sem annak képviselői nem lesznek részesei a Gázai övezet irányításának. Izrael felelős és aktív lesz a lefegyverzésük felügyeletében” – tette hozzá.

„Arra számítunk, hogy már a közeljövőben megvalósul az első szakasz, és minden túsz azonnal kiszabadul. De az izraeli hadsereg Gáza városának központjában van, és minden lehetőségre felkészült. Amennyiben a Hamász megtagadja a túszok szabadon bocsátását, a hadsereg újra fokozni fogja a tüzet, amíg a Hamász el nem bukik, és minden túsz haza nem tér” – közölte vasárnap Jiszráel Kac védelmi miniszter, szintén az izraeli vezetők bizalmatlanságát jelezve, egy állami emlékünnepségen.

A Donald Trump amerikai elnök kezdeményezte húszpontos tűzszüneti és túszalku-terv részleteinek megvitatása hétfőn kezdődik Kairóban Izrael és a Hamász delegációjának részvételével.

A palesztin iszlamista szervezet küldöttsége Halíl al-Hadzsa vezetésével vasárnap érkezik Kairóba, ahol találkozik Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával, valamint Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével és tanácsadójával.

A megbeszélésen jelen lesznek katari képviselők is, és főként a túszok – elsősorban az életben lévő túszok – szabadon bocsátásának mikéntjét, az izraeli erők részleges kivonását, a dróntevékenység leállítását és a harcok befejezését vitatják meg. A Hamász követeli Marvan Barguti szabadon bocsátását is, akit terrorgyilkosságokért ötszörös életfogytiglanra ítéltek, és izraeli börtönben tartanak fogva.

Dani Miran, a magyar állampolgársággal is rendelkező, Gázában fogva tartott Omri Miran édesapja a ynet hírportálnak úgy nyilatkozott, hogy „amikor meglátom Omrit magam előtt állni, akkor fogom tudni, hogy ez valóban megtörtént”.

Elmesélte, hogy Roni, Omri egyik kislánya megkérdezte az Egyesült Államokba készülő édesanyját, hogy „ezúttal sikerül majd hazahozni apát?”, és elmondta, hogy a család „teljesen tisztában van a helyzettel”.

A tel-avivi tőzsdeindex jelentősen emelkedett a gázai megállapodás reménye és az ebből adódó befektetői optimizmus miatt. Izrael fő tőzsdeindexei új történelmi csúcsokat érnek el, mivel a befektetők bíznak a Trump-tervben, amely szerint hazajut minden Gázában fogva tartott túsz, és véget ér a háború az övezetben. A terv szeptember 29-i bejelentése óta a TA-35 index 5,2 százalékkal, a TA-125 5,8 százalékkal, míg a TA-90 7,7 százalékkal nőtt – derül ki a tőzsde hivatalos adataiból.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×