Brüsszel - az uniós alapszerződéssel és az eddigi gyakorlattal ellentétesen - az egyhangúság helyett minősített többséggel szeretne meghozni bizonyos bővítési döntéseket, ezzel függetleníti magát az uniós jog előírásaitól - mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Harcosok órája című online műsor keddi adásában. Bóka János hangsúlyozta, Ukrajna uniós csatlakozásának ügyében Brüsszel fokozott nyomást gyakorol a kormányra. Mint mondta, ez a "háromágú ukrán szigony", amelynek első ágában politikai és anyagi nyomásgyakorlással megpróbálják Magyarországot álláspontja megváltoztatására bírni Ukrajna csatlakozása ügyében.

Ha ez nem lehetséges, akkor "második ágban" az uniós jog kreatív értelmezésével vagy megkerülésével, minősített többséggel döntenének olyan kérdésekben, amelyekben jelenleg egyhangú döntés szükséges. Szavai szerint a "harmadik ág" célja, hogy Magyarországon a következő parlamenti választásokon olyan eredmény szülessen, ami lehetővé teszi egy brüsszeli bábkormány felállítását, ami után Brüsszellel együttműködve Ukrajnát behozzák az Európai Unióba.

Bóka János elmondta: ennek a szigonynak a középső ágát próbálja most Brüsszel használni;

a szerdai, koppenhágai informális európai tanácsülésen ez már napirendre fog kerülni, az Európai Tanács elnöke pedig az állam- és kormányfők véleményét fogja kérni a döntésmechanizmus megváltoztatásában.

Emlékeztetett, Magyarországon az emberek többsége nem akarja, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen, ezért blokkolja a magyar kormány az első csatlakozásai fejezetcsoport megnyitását.

Az Európai Bizottság nagyon jól sáfárkodik a politikai eszközökkel, és a tagállamokat úgy fogja terelgetni, ahogyan az neki kell, ezzel azonban az intézményi egyensúly helyrehozhatatlanul meg fog bomlani - fejtette ki a miniszter.

Magyarországon kívül is vannak még olyan tagállamok, amelyek ezt elvi alapon ellenzik, attól félve, hogy ezzel a bővítési folyamat gyakorlatilag ki lenne szolgáltatva a bizottságnak - mondta.

Az orosz földgázról történő leválás hatásait elemző IMF-jelentéssel kapcsolatban a tárcavezető elmondta, Magyarország készül arra, hogy kevésbé legyen kiszolgáltatott bizonyos energiahordozóknak és bizonyos forrásoknak, de ez egy fokozatos folyamat, amiket fizikai, gazdasági, műszaki determinációk határoznak meg.

Bóka János Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnökének az európai gazdaság versenyképességről szóló jelentését említve azt mondta,

a versenyképesség egyik legnagyobb akadálya a magas energiaár, Európában pedig kétszer-háromszor annyit fizetünk villamosenergiáért és négyszer-ötször annyit fizetünk gázért, mint az Egyesült Államokban.

Mindaddig, amíg ez a helyzet, az európai gazdaság nem lesz versenyképes - jelentette ki a miniszter.

A műsor másik vendége Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke életveszélyesnek nevezte a Tisza Párt adóterveit. Azt mondta, azzal Magyaroroszág polgárainak 90 százaléka rosszabbul járna, megszűnne a családok stabilitása.

A településvezető Magyar Pétert önimádó hazudozónak nevezte, megjegyezve, hogy a Tisza elnöke először az 50 milliárd, később az 5 milliárd forint feletti vagyonok megadóztatásáról beszélt. "Ma már 1 milliárdnál tartunk" - mondta a polgármester, hozzátéve, hogy három hét és már a panellakások tulajdonosai is vagyonadót fognak fizetni, amit ő nagyon nem szeretne.

Szita Károly felidézte, az önkormányzatok érdekei a baloldali kormányok alatt csorbultak: Bokros Lajos pénzügyminisztersége idején óriási volt a munkanélküliség, magas az infláció, elvették az önállóságukat, a későbbi baloldali kormányok alatt pedig eladósodtak. Ezzel szemben 2010 óta az Orbán-kormányok alatt az állam átvállalta a települések adósságát, bevezették a rezsicsökkentést, csökkent a munkanélküliség, a működés stabil lett.

Szita Károly a Tiszának a szolidaritási hozzájárulás eltörlésére vonatkozó tervéről azt mondta,

a 3200 magyarországi településből 850-nek adatott meg, hogy erős iparának köszönhetően iparűzési adót kérhet.

A hozzájárulás lényege, hogy ezen önkormányzatok bevételeik egy részével hozzájárulnak azon települések működtetéséhez, amelyek ilyennel nem rendelkeznek.

Budapest Magyarország leggazdagabb települése, és a főpolgármesternek örülnie kellene, hogy minden évben több szolidaritási adót kell fizetnie, mert ez azt jelenti, hogy fejlődik a főváros gazdasága, nőnek az iparűzésiadó-bevételei, és így segíteni tud - mondta. Hozzátette, nem jut minden évben mindenre, a költségvetést felelősségteljesen kell megalkotni.

Kaposvár polgármestere az Otthon Start programról azt mondta, az önálló otthon rendkívül fontos a népességpolitika szempontjából, a program előnyös az építőiparnak, a településeknek is.

Szita Károly szerint vannak fontosabb dolgok is annál, mint hogy a Tisza Párt elhalasztotta jelöltjeinek bemutatását, például az, hogy elősegítsék: béke legyen Európában, megakadályozzák a rezsicsökkentés elvételét, és az emberek tervezni tudják a jövőjüket.

A politikus szégyenteljesnek nevezte, hogy Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere nem tüntette el a helyi aszfaltrajz-versenyen készült, Lázár János miniszter felakasztására buzdító feliratot.

Szita Károly hangot adott annak a véleményének is, hogy igazságtalannak tartja a Magyarországnak járó európai uniós források visszatartását. Jelezte, a területfejlesztésre szánt pénzt a települések ipari parkok létesítésére, orvosi rendelők felújítására, terek rendezésére, energiahatékonysági beruházásokra, óvodák, iskolák rekonstrukciójára költenék. Ezek a fejlesztések ma állami forrásból valósulnak meg.