Az elmúlt napokban történt orosz provokációk súlyos aggodalmat keltettek az európai NATO-tagállamokban. Mind több szövetséges sürgeti, hogy Donald Trump legyen erélyesebb Vlagyimir Putyinnal szemben. Mint azt az NBC News írja: „Az incidensek rávilágítottak arra az ellentmondásra, amely az európai vezetők határozottabb álláspontja és az amerikai elnök eddigi visszafogottabb válaszai között feszül.”

Az amerikai hírcsatorna emlékeztet rá: a múlt pénteken, tíz napon belül másodszor, kérte egy NATO-tagállam a 4. cikkely alkalmazását, mert az oroszok megsértették a légterét. A szövetség alapokmányának ez a pontja azonnal konzultációt ír elő, ha valamelyik országot katonai fenyegetés érné. Az idén szeptemberig ilyenre, a NATO 76 éves történetében, mindössze hétszer volt csak példa.

Mint arról az Infostart is beszámolt, pénteken három orosz MiG-31-es vadászbombázó repült be Észtország fölé, minden előzetes figyelmeztetés nélkül. Margus Tsahkna észt külügyminiszter „példátlanul pimasznak” nevezte, hogy Oroszország már negyedszer sértette meg hazája a légterét. Míg Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint „rendkívül veszélyes provokáció történt”.

Moszkva erre azzal válaszolt, hogy a harci gépek az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávéba repültek és szigorúan betartották a nemzetközi előírásokat. Aztán vasárnap egy szintén orosz repülő, egy IL-20-as felderítő miatt kellett riadóztatni a NATO készültségi gépeit. Előbb a német légierő Typhoonjai kísérték ki az orosz betolakodót a Balti-tenger feletti nemzetközi légtérbe, majd svéd Gripeneknek kellett arrébb terelgetniük a betolakodót.

Az eset miatt hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, kedden pedig a NATO-tagállamok ülnek össze, hogy válaszlépésekről döntsenek. Amíg azonban európai vezetők szinte rögtön, élesen elítélték az újabb orosz provokációt, addig az amerikai elnök továbbra is mérsékelt hangnemben. „Nem tetszik ez nekem” – mondta Donald Trump. Majd hozzátette: „Nem szeretem, amikor ilyen történik. Nagy baj lehet belőle.”

Az Egyesült Államok első embere korábban már csalódottságát fejezte ki az orosz elnökkel kapcsolatban. Donald Trump arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin cserbenhagyta, mivel a korábbi jó viszonyuk alapján azt remélte, hogy gyorsan sikerül majd békét teremteni Ukrajnában. Ennek dacára Trump elnök eddig még nem szánta el magát azokra a komoly intézkedésekre, amiket korábban helyezett kilátásba. A múlt héten azonban kijelentette: készen áll súlyos szankciókat bevezetni Oroszország ellen, ha erre a NATO többi tagállama is hajlandó lenne. Egyúttal bírálta azokat a szövetséges országokat, amelyek még mindig vásárolnak olajat az oroszoktól.

A vasárnap történt újabb orosz légtérsértés tíz nap alatt a negyedik volt. Szeptember 10-én Lengyelországot érte tömeges dróntámadás, majd négy nappal később Románia légterét sértették meg az oroszok. Aztán pénteken három MiG-31-es repült 12 percen keresztül Észtország felségterületei felett, vasárnap pedig a német és a svéd légierő volt kénytelen érvényt szerezni országaik szuverenitásának.

Moszkva minden incidenst igyekszik elbagatellizálni, és vagy véletlent emleget, vagy letagadja az egészet. Mi több, az orosz propaganda egyenesen az ukránokat vádolja a dróntámadásokkal.

Eközben az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Dorothy Shea igyekezett megnyugtatni a szövetségeseket. A Biztonsági Tanács előtt azt hangoztatta, hogy a légtérsértések – akár szándékosak, akár véletlenek voltak – „hatalmas tiszteletlenséget jelentenek az USA jóhiszemű béketörekvéseivel szemben". Még hozzátette: "Biztosak lehetnek abban, hogy a NATO területének minden négyzetcentiméterét meg fogjuk védeni.”

A NBC News megkérdezte a Loyola Egyetem chicagói jogi karának egyik munkatársát, aki arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök próbára teszi a NATO elszántságát és katonai felkészültségét. „Ha a Nyugat habozik, Oroszország továbbra is folytatja a szurkálódásokat. Minden légtérsértés egy próba. Ezért ha nem cselekszünk határozottan most, akkor azzal felbátorítjuk az oroszokat, akik joggal hihetik, hogy a NATO megosztott és lassú” – nyilatkozott Brett Erickson.

De nemcsak a vezető európai NATO-tagállamok, hanem az ukrán elnök is az eddigieknél határozottabb amerikai fellépést sürget a Kremllel szemben. Volodimir Zelenszkij a hét végén újból azt hangoztatta, hogy ha nincs előrelépés a béke irányába és folytatódik a háború, akkor az eddigieknél is keményebb szankciókkal kellene sújtani Oroszországot. Mint mondta, ezt szeretné elérni Donald Trump elnöknél is. Moszkvából erre érkezett válasz azzal, hogy az orosz hadsereg péntek este nagyszabású rakéta- és dróntámadást intézet Ukrajna ellen. Lengyelország pedig ismét kénytelen volt vadászgépeit riasztani, hogy biztosítsa az Ukrajnával határos területek légterét.

A már idézett Brett Erickson szerint most már elkerülhetetlenek a Moszkva elleni további büntető intézkedések. „Trump elnöknek keményen kell fellépnie. Elég volt, ami sok az sok!”