Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Kaja Kallas észt miniszterelnök nyilatkozik a sajtó munkatársainak, amint megérkezik a NATO-tagországok kétnapos csúcstalálkozójára Vilniusban 2023. július 11-én.
Nyitókép: Filip Singer

Kaja Kallas: ez egy Vlagyimir Putyin által állított csapda

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint Ukrajnára és az Európai Unióra is veszély leselkedik az orosz elnök egyik ajánlata miatt.

Az uniós diplomata óva intett attól, hogy Ukrajnát arra kényszerítsék, hogy területeket adjon át Oroszországnak egy jövőbeli békemegállapodás részeként. Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a BBC Today című műsorában azt mondta: annak megengedése, hogy Oroszország megtartsa az ukrán területeket, "egy csapda, és Putyin azt akarja, hogy belesétáljunk".

A kelet-ukrajnai Donbasz régiót Oroszország régóta vitatott területnek tekinti, katonai agressziója az elmúlt évtizedben 1,5 millió ukránt kényszerített menekülésre a BBC összeállítása szerint. Ukrajna továbbra is következetesen elutasítja, hogy a békéért cserébe átadja Donbaszt a Moszkvának, bár még Donald Trump amerikai elnök is felhozta a "területcsere" szükségességét.

Kaja Kallas beszélt az Ukrajnának tervezett "hiteles és robusztus" biztonsági garanciákról is. Meglátása szerint a tárgyalások jelenlegi szakaszában nem sok "konkrét lépés" történik egy elrettentő erő létrehozására, pedig szerinte a legerősebb biztonsági garancia egy erős ukrán hadsereg. Azt mondta, hogy a "hajlandóak koalíciójának" tagállamain múlik, hogy pontosan mivel tudnak ehhez hozzájárulni, és hogy még nem világos, hogy ezek az erők milyen minőségben fognak működni.

A kulcsfontosságú uniós országok, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és Finnország vezetői a múlt héten csatlakoztak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz a Fehér Házban folytatott tárgyalásokon, néhány nappal azután, hogy Trump egy alaszkai katonai bázison fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

Az EU több vezető országa, köztük Franciaország, Németország, Olaszország és Finnország hétfőn részt vett a Fehér Házban tartott tárgyalásokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, röviddel azután, hogy Trump találkozott Vlagyimir Putyinnal Alaszkában. Kallas szerint a Putyin által elért eredmények, például, hogy Trump nem sújtotta további szankciókkal, csökkentik az orosz elnök érdeklődését a béketárgyalások iránt.

Csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is arról beszélt, hogy Oroszország továbbra sem akarja befejezni a háborút. Ukrajna nyugati partnereit arra kérte, hogy 7–10 napon belül tisztázzák, mely ország, milyen biztonsági garanciát tud vállalni.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×