Infostart.hu
eur:
390.47
usd:
338.31
bux:
123534.08
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Orosz Oresnyik rakéta
Nyitókép: Russian MoD

Ez a "mogyorófa" nagyon aggasztja a NATO-t – mutatjuk, miért

Oresnyik, azaz mogyorófa annak a vadonatúj ballisztikus rakétának a fedőneve, amelynek telepítése és szimulált indítása is szerepel a Fehéroroszországban szeptember 12-16. között rendezendő Zápád 2025 (Nyugat 2025) orosz-fehérorosz hadgyakorlaton.

A Zápád 2025 igen rossz emlékeket ébreszt az Atlanti-szövetség tagországaiban, mivel a legutóbbi ilyen manőver lényegében az Ukrajna elleni háború nyitányának bizonyult. A 2021. szeptemberében rendezett hadgyakorlat után az orosz katonák nem tértek vissza a laktanyáikba, hanem Fehéroroszországban maradtak és felkészültek az szomszédos ország lerohanására.

Az aggodalmakat tovább növeli az is, hogy a Zápád 2025-ön először fogják gyakorolni a legújabb orosz ballisztikus rakéták, az Oresnyikek telepítését és az indítását is. A 2500-5500 kilométeres hatótávolságú fegyver azért különösen veszélyes, mert kifejezetten úgy tervezték, hogy a lehető legnehezebb legyen az ellene való védekezés.

Már a kilövése sem szokványos, mivel a hordozójárműről úgynevezett hideg indítással startol. Ilyenkor a rakétát nagy nyomású, hideg gázzal lövik ki az indító tubusból, és csak egy bizonyos magasság elérése után indul be a hajtómű. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy a forró gázok kilövellése alapján az ellenség felderítse és beazonosítsa az indítóállást.

Az Oresnyik röppályája is eltér egy hagyományos ballisztikus rakétáétól. A kilövést követően úgynevezett nyomott útvonalon (angolul depressed trajectory) repül, vagyis nem lép ki a világűrbe, hanem sokkal alacsonyabban, a légkör határán száguld a célja felé. A jelentősen rövidülő a repülési idő miatt tovább csökken a védők esélye arra, hogy ellenrakétát indítsanak. Végül a becsapódás előtt a harci rész elképesztő tempóra, a hangsebesség tízszeresére, 12 300 km/h sebességre gyorsul. Csak összehasonlításul: egy klasszikus ballisztikus rakéta ezen a szakaszon legfeljebb ennek a felével tud repülni.

Az iszonyatos sebességgel száguldó töltetek még manőverezni is tudnak, ami tovább bonyolítja az elfogó rakéták dolgát. Az Orsnyiknek ugyanis nem egy, hanem hat robbanófeje van, amik külön-külön célra irányíthatóak. Ezek még további kisebb tölteteket is tartalmazhatnak, jelentősen növelve ezzel a pusztító erőt.

A fegyvert alapvetően nukleáris harci rész hordozására tervezték, ám hagyományos robbanófejekkel is felszerelhető, igaz, a meglehetősen gyenge a találati pontosság miatt atomtöltetek nélkül jócskán csökken a hatékonysága. Míg a nyugati rakéták 30 méteren belül képesek becsapódni, az Oresnyik csak egy kilométeres pontossággal tudja eltalálni a célját. Ennek dacára azért az új orosz rakéta mégiscsak félelmetes fegyver – állapította meg az Army Recognition.

A szaklap is azon a véleményen van, hogy a nemrég gyártásba vett Oresnyik rendkívül komoly fenyegetést jelent az európai országokra még akkor is, ha konvencionális robbanófejekkel szerelik fel. Amikor 2024. november 21-én Moszkva először vetette be Ukrajna ellen, igencsak nagy meglepetést okozott. A védők napokig nem tudták azonosítani, hogy mivel csaptak le az oroszok a Dnyiproban lévő Pivgyenmas cég telephelyére. Ugyan a rakéta nem hordozott robbanó tölteteket, a hatalmas sebességgel becsapódó súlymakettek is szörnyű pusztítást okoztak. A BBC helyi beszámolókra hivatkozva azt jelentette, hogy a becsapódások után három órán át lehetett robbanásokat hallani. Ezen a videón a találatok láthatók:

Az Oresnyik első bevetése azonban mégis inkább a megfélemlítést szolgálta. Vlagyimir Putyin orosz elnök egyrészt ezzel akarta megtorolni az orosz hátországot ért ukrán dróncsapásokat, másrészt így üzent Kijev nyugati szövetségeseinek: ne szállítsanak olyan fegyvereket, amelyekkel mélységi támadásokat lehet végrehajtani. Az Army Recognition úgy véli, hogy a szeptemberre tervezett hadgyakorlat is határozott, fenyegető üzenet a Nyugat felé.

Noha Moszkva és Minszk azt állítja, hogy a NATO lengyelországi, litvániai valamint lettországi hadgyakorlataira reagál, az előzmények ismertében az akár 150 000 katona és az Oresnyik rakéták felvonultatása mindenképpen agresszív lépésnek számít. Ráadásul a gyakorlat hevében veszélyesen megnőhet egy nukleáris rakéta téves indításának esélye. Ennek következményei pedig messze túlmutathatnak Ukrajna határain.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×