Infostart.hu
eur:
364.75
usd:
316.06
bux:
149903.82
2026. augusztus 11. kedd Tiborc, Zsuzsanna
Az ukrán elnöki sajtószolgálat által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond az ukrán államiság napja alkalmából a kijevi Szent Mihály székesegyház előtti téren tartott ünnepségen Kijevben 2023. július 28-án. Zelenszkij 2021. augusztus 24-én, Ukrajna függetlensége kikiáltásának harmincadik évfordulóján hirdette ki, hogy ezentúl az ukrán államiságnak is lesz nemzeti ünnepe, július 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ukrán elnöki sajtószolgálat

Nagyot zuhant Volodimir Zelenszkij népszerűsége a fiatalok körében

A friss felmérésből kiderül, hogy a bizalomvesztést nem lehet teljes egészében az ukrán korrupcióellenes szervek függetlenségéről szóló törvényjavaslat megszavazásának betudni, de tagadhatatlan, hogy nagy hatással volt rá.

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a közvélemény bizalma Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felé a júniusi 65 százalékról 58 százalékra csökkent – írja az Ukrajinszka Pravda híradása nyomán az Index.

Legfőképpen a 30 év alattiak körében volt jelentős a bizalom-csökkenés, ahol a nyár elején mért 74 százalékról 59 százalékra esett vissza.

A KIIS felmérése egy nappal azután indult, hogy az ukrán parlament megszavazta az ukrán korrupcióellenes szervek függetlenségéről szóló törvényjavaslatot, amelyet heves tiltakozás övezett Ukrajnában.

A közvélemény-kutatás azt írja: „A bizalom dinamikájának a 12414. számú törvény körüli események kontextusában történő elemzésekor figyelembe kell venni, hogy már június elején is csökkenő tendenciát figyeltünk meg, így talán 2025. július 22-re a bizalom már 65 százalék alatt volt.”

A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet megjegyzi, hogy a 7 százalékpontos bizalomcsökkenést nem lehet teljes egészében a 12414. számú törvény elfogadásának betudni, azonban kétségtelenül volt rá hatása, mivel egyes válaszadók konkrétan ezt jelölték meg okként.

A közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 35 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az elnökben, ami növekedés a június eleji 30 százalékhoz képest. A szociológusok jelentése szerint a bizalom-bizalmatlanság egyensúlya a június eleji +35 százalékról augusztus elejére +23 százalékra csökkent, de a bizalomszint továbbra is magasabb, mint a 2024 decemberében mért legalacsonyabb érték.

Címlapról ajánljuk
„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

„A Dunántúlon lesznek katasztrófagyanús helyzetek” – hogyan lehetne ismét víz a tavakban?

A dunántúli halastavak vannak igazán kitéve az aszály és az extrém hőség veszélyeinek – vélekedett az InfoRádióban az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója. Lévai Ferenc hangsúlyozta, mindent el kell követni, hogy a megmaradt víz ne fogyjon tovább.

Baka András államfő beszélt a parlamentben megválasztása után

„Pártpolitikai semlegesség, de semmiképp sem értéksemlegesség” – mondta szerepéről a megválasztott köztársasági elnök, a korábbi Legfelsőbb Bíróság exelnöke a parlamentben, miután a képviselők első körben, kétharmados többséggel mondtak igent rá. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson.
inforadio
ARÉNA
2026.08.11. kedd, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Tisza-kormány: megszavazták az új köztársasági elnököt, Mészáros Lőrinc cégét kizárták az uniós pénzekből

Kedden új köztársasági elnököt választott az Országgyűlés a kétnapos rendkívüli ülés zárásaként: Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke most már hivatalosan is államfő. A délelőtt a zárószavazásokkal telt: a Ház elfogadta többek között az egészségügyi adatkezelési csomagot, a köznevelési törvénymódosítást, a közpénzügyi reformokhoz kapcsolódó államháztartási szabályokat, a 2026-os költségvetés módosítását és a rendészeti feladatellátás átalakítását. Ezt követően indult a vényköteles gyógyszerek áfamentességéről szóló javaslat rendkívüli eljárásrendben zajló vitája. Közben két nagy uniós forrásokat érintő hír is érkezett: az MFB átláthatósági okokból kizárta az OPUS TITÁSZ-t az uniós hálózatfejlesztési pályázatokból, csütörtökön pedig az Alkotmánybíróság tárgyalja a Fidesz–KDNP indítványát, amely a forrásokhoz való hozzáférést biztosító reformcsomag kulcstörvényét támadja. Percről percre tudósítunk a keddi fejleményekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×