Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
329.92
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
The European Union flag hangs in the cloudy sky outside the prisons barbed wire. waving in the sky
Nyitókép: HUNG CHIN LIU/Getty Images

Az Eurostat szerint a migráció miatt gyarapszik az EU népessége

A legnagyobb növekedést Máltán, Írországban és Luxemburgban mérte az európai uniós statisztikai hivatal. Ezzel szemben a legnagyobb fogyás Lengyelországban, Lettországban, Észtországban és Magyarországon tapasztalható.

Az Európai Unió népessége a negyedik egymást követő évben növekedett, január elsején elérte a 450,4 milliót, ami 1 070 702-vel több az előző évinél, az uniós népességnövekedés főként a migrációnak tulajdonítható - közölte az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat pénteken.

A jelentés szerint 2012 óta az EU népességének a több halálozással, mint születéssel járó csökkenését felülmúlja a migrációs számok emelkedése.

Az EU népessége az 1960-as 354,5 millióról 2025. január 1-jére 450,4 millióra nőtt, ami 95,9 millió fős növekedést jelent. Az uniós népességnövekedés üteme az elmúlt évtizedekben fokozatosan lelassult:

a 2005-2024 közötti időszakban átlagosan évente mindössze mintegy 0,9 millió fővel nőtt, szemben az 1960-as éves átlagosan mintegy 3 millió fős növekedésével.

Az uniós országok közül a legnépesebb Németország 83,6 millió lakossal, míg a legalacsonyabb lakosságszámmal Málta (0,6 millió) rendelkezik. Az EU-ban jelenleg legnépesebb Németországot, amely az EU lakosságának 19 százalékát teszi ki, Franciaország (15 százalék) és Olaszország (13 százalék) követi. Ez a három ország január 1-jén az EU teljes népességének közel felét (47 százalék) tette ki.

2024. január 1. és 2025. január 1. között nyolc uniós országban csökkent a népesség. A legnagyobb csökkenést ezer főre vetítve Lettországban (a teljes népességváltozás -9,9), Magyarországon (-4,7), Lengyelországban és Észtországban (mindkettő -3,4) regisztrálták. A legnagyobb népességnövekedési rátát ezzel szemben Málta (+19), majd Írország (+16,3) és Luxemburg (+14,7) jegyezte fel - írta jelentésében az uniós statisztikai hivatal.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×