Az első akadályt a miniszter sikerrel vette, a kormány ugyanis jóváhagyta az általa előterjesztett tervezetet. Noha a parlamenti szentesítés még hátra van, a kormánypárti többség az ellenzék elutasítása ellenére a tervezetben foglaltakra bizonyosan áldását adja.
Az ismertté vált részletekre utalva a német portálok emlékeztettek arra, hogy az új szövetségi költségvetés „merész” előirányzatait az alkotmány módosításával az egykori Merkel-kormány idején életbe léptetett szigorú, a hitelfelvételeket gátló adósságfék hatályon kívül helyezése tette lehetővé. Ez a koalíciós kormány számára csaknem 900 milliárd euró, hosszú távra szóló hitelfelvételt tesz lehetővé, ebből 500 milliárdot infrastrukturális ráfordításokra, 400 milliárd eurót pedig védelmi célokra.
A beszámolók szerint a védelmi költségvetés 2029-re a jelenleginek fokozatosan csaknem a duplájára, 152,8 milliárd euróra nő, amelyhez hasonló mértékű növekedésre még nem volt példa a szövetségi köztársaság történetében. Ehhez viszonyítva a védelmi kiadások idei növekedése a tavalyi ráfordításokhoz viszonyítva meglehetősen szerény, a 62,4 milliárd eurós előirányzat mindössze mintegy tízmilliárddal több, mint múlt évi összeg.
Az említett 152,8 milliárd euró megfelel a bruttó hazai termék, a GDP 3,5 százalékának, amit a portálok szerint a tagállamok számára kötelező érvénnyel rögzítenek a NATO kétnapos hágai csúcstalálkozóján. Végső cél a GDP 5 százalékának elérése, amit a tagországoknak legkésőbb 2035-re kell teljesíteniük.
A nem sokkal a kormány hivatalba lépése előtt az ellenzéki Zöldek Pártjának támogatásával elfogadott módosítás, az adósságfék felfüggesztése teszi lehetővé, hogy az idei költségvetési évre szóló kiadások 503 milliárd euróra nőjenek: 28,8 milliárd euróval magasabbak, mint egy évvel korábban voltak. A portálok szerint 2026-ra 519,5 milliárd eurós kiadásokat terveznek, 2027-re szinte ugyanennyit, 2028-ra. illetve 2029-re azonban ismét jelentős az előirányzott növekedés.
Az ellenzéki pártok, élükön a Zöldekkel, szinte azon nyomban lecsaptak a tervezetre. A Zöldek azzal vádolják Friedrich Merz kancellárt és az alkancellár, egyben pénzügyminiszter Klingbeilt, hogy megszegte azt a megállapodást, amelyet a párt támogatása fejében kötöttek, és amelyben az ígérték, hogy az infrastrukturális alap egy bizonyos részét klímavédelmi célokra fordítják. Franziska Brantner, a párt társelnöke azzal vádolta a kormányt, hogy költségvetési trükközést folytat a a jövőbe történő beruházások helyett.