Infostart.hu
eur:
387.15
usd:
333.44
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (j) nyilatkoznak koalíciós tárgyalásuk előtt, 2025. március 28-án az SPD berlini székházában.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Elkészült az új német kormány költségvetési tervezete: rendkívüli eladósodás, csillagászati védelmi kiadások

A Scholz-kormány tavaly ősszel háromévi regnálás után a költségvetési kiadásokkal kapcsolatos vitákba bukott bel. A májusban hivatalba lépett, a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló kormányt ez a veszély aligha fenyegeti, noha a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Lars Klingbeil költségvetési tervezete az ország hosszú távú eladósodásán alapul.

Az első akadályt a miniszter sikerrel vette, a kormány ugyanis jóváhagyta az általa előterjesztett tervezetet. Noha a parlamenti szentesítés még hátra van, a kormánypárti többség az ellenzék elutasítása ellenére a tervezetben foglaltakra bizonyosan áldását adja.

Az ismertté vált részletekre utalva a német portálok emlékeztettek arra, hogy az új szövetségi költségvetés „merész” előirányzatait az alkotmány módosításával az egykori Merkel-kormány idején életbe léptetett szigorú, a hitelfelvételeket gátló adósságfék hatályon kívül helyezése tette lehetővé. Ez a koalíciós kormány számára csaknem 900 milliárd euró, hosszú távra szóló hitelfelvételt tesz lehetővé, ebből 500 milliárdot infrastrukturális ráfordításokra, 400 milliárd eurót pedig védelmi célokra.

A beszámolók szerint a védelmi költségvetés 2029-re a jelenleginek fokozatosan csaknem a duplájára, 152,8 milliárd euróra nő, amelyhez hasonló mértékű növekedésre még nem volt példa a szövetségi köztársaság történetében. Ehhez viszonyítva a védelmi kiadások idei növekedése a tavalyi ráfordításokhoz viszonyítva meglehetősen szerény, a 62,4 milliárd eurós előirányzat mindössze mintegy tízmilliárddal több, mint múlt évi összeg.

Az említett 152,8 milliárd euró megfelel a bruttó hazai termék, a GDP 3,5 százalékának, amit a portálok szerint a tagállamok számára kötelező érvénnyel rögzítenek a NATO kétnapos hágai csúcstalálkozóján. Végső cél a GDP 5 százalékának elérése, amit a tagországoknak legkésőbb 2035-re kell teljesíteniük.

A nem sokkal a kormány hivatalba lépése előtt az ellenzéki Zöldek Pártjának támogatásával elfogadott módosítás, az adósságfék felfüggesztése teszi lehetővé, hogy az idei költségvetési évre szóló kiadások 503 milliárd euróra nőjenek: 28,8 milliárd euróval magasabbak, mint egy évvel korábban voltak. A portálok szerint 2026-ra 519,5 milliárd eurós kiadásokat terveznek, 2027-re szinte ugyanennyit, 2028-ra. illetve 2029-re azonban ismét jelentős az előirányzott növekedés.

Az ellenzéki pártok, élükön a Zöldekkel, szinte azon nyomban lecsaptak a tervezetre. A Zöldek azzal vádolják Friedrich Merz kancellárt és az alkancellár, egyben pénzügyminiszter Klingbeilt, hogy megszegte azt a megállapodást, amelyet a párt támogatása fejében kötöttek, és amelyben az ígérték, hogy az infrastrukturális alap egy bizonyos részét klímavédelmi célokra fordítják. Franziska Brantner, a párt társelnöke azzal vádolta a kormányt, hogy költségvetési trükközést folytat a a jövőbe történő beruházások helyett.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×