Európa kezd rádöbbenni, hogy a technológiai szolgáltatásokban mennyire kiszolgáltatottá vált, és most próbál legalább a szabályozással gátat szabni annak, hogy tovább nőjön ez a kitettség. Az egyik nagy szolgáltató, a Microsoft most éppen az európai adatbiztonsági aggályokat igyekszik csillapítani.

A bizalmatlanságot erősíti, hogy az amerikai „felhőhasználati” törvény, a Cloud Act arra kötelezi az amerikai vállalatokat, hogy biztosítsanak hozzáférést az amerikai kormányzati szerveknek a tárolt adatokhoz abban az esetben is, ha azokat az Egyesült Államokon kívül tárolják. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella most olyan, az európai partnerekkel közös megoldást javasolt, amely révén az uniós vállalatok megvédhetik adataikat, azokat úgy titkosítják, hogy még a Microsoft alkalmazottai sem férhetnek hozzájuk.

Amszterdamban Nadella a felhőalapú számítástechnika három különböző, az év végéig igénybe vehető változatát ajánlotta az európai ügyfeleknek. A Sovereign Public Cloud esetében az adatokat a Microsoft európai adatközpontjaiban tárolják, míg a Sovereign Private Cloud esetében az ügyfelek a Microsoft technológiáját használják saját szervereiken. A harmadik megoldás, a National Partner Cloud a kormányzati ügyfeleket és a kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat célozza meg. Csak a kormányok által jóváhagyott üzemeltetők élhetnek vele, így Németország esetében a Delos Cloud, az SAP vállatatirányítási rendszer egyik leányvállalata.

Az elmúlt hetekben a Microsoft alelnöke, Brad Smith már biztonsági garanciákat adott az európai vállalatoknak. A többi között ígéretet tett arra, hogy cége beperli az Egyesült Államok kormányát, ha beavatkozik az európai felhőüzletbe. A megfelelő biztosítékokat az ügyfélszerződéseknek is tartalmazniuk kell.

Az Egyesült Államok és Európa közötti éles kereskedelmi konfliktus, illetve a különböző politikai összetűzések hátterében a közelmúltban vita folyt arról, hogy az európai vállalatok és szervezetek támaszkodhatnak-e az Egyesült Államokból származó felhőtechnológiára. Bírálat érte a Microsoftot is, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim Khan e-mail fiókjának blokkolása miatt. Donald Trump elnök februárban szankcionálta a hágai bíróságot, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékes testülete tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi minisztere, Yoav Galant ellen a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnök miatt.

A Der Spiegelnek adott interjújában az alelnök ezzel kapcsolatban ígéretet tett a belső irányelvek felülvizsgálatára, hogy hasonló esetek ne történhessenek meg újra.