Infostart.hu
eur:
372.95
usd:
339.38
bux:
138650.79
2026. november 20. péntek Jolán
Satya Nadella, a Microsoft amerikai számítástechnikai vállalat vezérigazgatója beszél a Világgazdasági Fórum 49. davosi találkozójának egyik panelbeszélgetésén 2019. január 24-én, az esemény harmadik napján.
Nyitókép: Gian Ehrenzeller

A Microsoft erősebb adatvédelemmel igyekszik csillapítani az európai bizalmatlanságot

Növekszik a bizalmatlanság Európában az amerikai technológiától való függőséggel szemben. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella új ajánlatokat mutatott be Amszterdamban abból a célból, hogy eloszlassa az uniós ügyfelek aggályait.

Európa kezd rádöbbenni, hogy a technológiai szolgáltatásokban mennyire kiszolgáltatottá vált, és most próbál legalább a szabályozással gátat szabni annak, hogy tovább nőjön ez a kitettség. Az egyik nagy szolgáltató, a Microsoft most éppen az európai adatbiztonsági aggályokat igyekszik csillapítani.

A bizalmatlanságot erősíti, hogy az amerikai „felhőhasználati” törvény, a Cloud Act arra kötelezi az amerikai vállalatokat, hogy biztosítsanak hozzáférést az amerikai kormányzati szerveknek a tárolt adatokhoz abban az esetben is, ha azokat az Egyesült Államokon kívül tárolják. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella most olyan, az európai partnerekkel közös megoldást javasolt, amely révén az uniós vállalatok megvédhetik adataikat, azokat úgy titkosítják, hogy még a Microsoft alkalmazottai sem férhetnek hozzájuk.

Amszterdamban Nadella a felhőalapú számítástechnika három különböző, az év végéig igénybe vehető változatát ajánlotta az európai ügyfeleknek. A Sovereign Public Cloud esetében az adatokat a Microsoft európai adatközpontjaiban tárolják, míg a Sovereign Private Cloud esetében az ügyfelek a Microsoft technológiáját használják saját szervereiken. A harmadik megoldás, a National Partner Cloud a kormányzati ügyfeleket és a kritikus infrastruktúra-szolgáltatókat célozza meg. Csak a kormányok által jóváhagyott üzemeltetők élhetnek vele, így Németország esetében a Delos Cloud, az SAP vállatatirányítási rendszer egyik leányvállalata.

Az elmúlt hetekben a Microsoft alelnöke, Brad Smith már biztonsági garanciákat adott az európai vállalatoknak. A többi között ígéretet tett arra, hogy cége beperli az Egyesült Államok kormányát, ha beavatkozik az európai felhőüzletbe. A megfelelő biztosítékokat az ügyfélszerződéseknek is tartalmazniuk kell.

Az Egyesült Államok és Európa közötti éles kereskedelmi konfliktus, illetve a különböző politikai összetűzések hátterében a közelmúltban vita folyt arról, hogy az európai vállalatok és szervezetek támaszkodhatnak-e az Egyesült Államokból származó felhőtechnológiára. Bírálat érte a Microsoftot is, különösen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze, Karim Khan e-mail fiókjának blokkolása miatt. Donald Trump elnök februárban szankcionálta a hágai bíróságot, miután a Nemzetközi Büntetőbíróság illetékes testülete tavaly novemberben elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és korábbi védelmi minisztere, Yoav Galant ellen a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnök miatt.

A Der Spiegelnek adott interjújában az alelnök ezzel kapcsolatban ígéretet tett a belső irányelvek felülvizsgálatára, hogy hasonló esetek ne történhessenek meg újra.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×