Infostart.hu
eur:
367.09
usd:
334.56
bux:
0
2026. november 18. szerda Jenő
Boris Pistorius német védelmi miniszter nyilatkozik az európai uniós tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozása előtt Brüsszelben 2024. november 19-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

A német védelmi miniszter benyújtotta a NATO-számlát: hatvanezer új katonát akar

Nem véletlen, hogy a NATO védelmi minisztereinek brüsszeli találkozója elé időzítette a Bundeswehr fejlesztését követelő nyilatkozatát Boris Pistorius. Érvelése szerint a szövetség jelentősen bővíteni kívánja védelmi képességeit, és Németországnak lépést kell tartania.

A brüsszeli védelmi csúcs napirendjén az orosz fenyegetés, és ennek kapcsán egy átfogó újrafegyverkezési program előkészítése szerepel. A közvetlenül a találkozó előtt nyilatkozó Pistorius szerint a Bundeswehrnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a szövetség teljesítse céljait.

A nyilatkozatról beszámoló német portálok emlékeztettek arra, hogy a Bundeswehrben jelenleg valamivel több mint 180 ezer katona szolgál. A miniszter ugyanakkor úgy véli, hogy

akár 60 ezer további katonára van szükség a NATO-követelmények teljesítése érdekében.

Mark Rutte NATO-főtitkár a brüsszeli védelmi csúcs előtt hangsúlyozta, hogy a NATO-nak a folyamatos orosz fenyegetéssel szemben az elrettentés és a védelem érdekében bővíteni kell katonai képességeit, több erőforrásra és több katonára van szüksége. A legfontosabb prioritásokat szerinte a lég- és rakétavédelem, a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek, a logisztika és a szárazföldi erők eddiginél nagyobb alakulatai jelentik.

„Több erőforrásra, csapatra és képességre van szükségünk ahhoz, hogy felkészüljünk bármilyen orosz fenyegetésre, és teljes mértékben végrehajtsuk kollektív védelmi terveinket” – fogalmazott a NATO-főtitkár.

A német honvédelmi minisztérium legfrissebb adatai szerint a Bundeswehrben szolgáló katonák száma 2024 végén alig haladta meg a 180 ezret. A korábban kinyilvánított cél 203 ezer katona volt, amit most Pistorius kevesellt.

Németországban hosszabb ideje napirenden van a kötelező katonai szolgálat újbóli bevezetése, amit mindenekelőtt a szociáldemokrata SPD-vel közösen kormányzó konzervatív CDU/CSU sürget. A sorkötelezettséget takarékossági okokra hivatkozva 2011-ben szüntette meg az akkori védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg. A mai Bundeswehr így lényegében az aktív szolgálatot önkéntesen vállaló katonákból, továbbá tartalékosokból áll.

A NATO védelmi minisztereinek találkozóján az említettektől elválaszthatatlanul napirenden szerepel Donald Trump amerikai elnök korábbi követelése, hogy a tagállamok a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékára növeljék védelmi kiadásaikat. Értesülések szerint a brüsszeli találkozó kezdetekor ezt a követelést az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth megerősítette.

Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, és különböző alternatívák vannak. Németországban Friedrich Merz kancellár és Boris Pistorius védelmi miniszter eddig egyértelműen nem foglalt állást, mindketten ugyanakkor általánosságban a katonai-védelmi képesség erősítésére helyezték a hangsúlyt.

A védelmi miniszterek brüsszeli találkozójával egyidőben NATO-hadgyakorlat kezdődött a Balti-tenger térségében. Oroszország szinte azonnal elítélte a Baltops nevet viselő haditengerészeti manővert, azt „rendkívül provokatívnak” nevezte. Alekszandr Grusko moszkvai külügyminiszter-helyettes azzal vádolta a nyugati katonai szövetséget, hogy Oroszországgal való konfrontációra készül.

Több német portál ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy az oroszok jelenleg maguk is hadgyakorlatot folytatnak a Balti-tengeren.

Az évente tartandó Baltops manőver immár az 54. ilyen gyakorlat. Június 5. és 20. között mintegy 50 hadi-, illetve kisegítő hajó, több mint 25 repülőgép és mintegy 9000 katona vesz részt 17 országból, köztük az Egyesült Államokból is.

Címlapról ajánljuk
Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Eltűnik naponta közel 5 bolt, de ennek már örülni kell

Jelentősen lelassult a magyarországi üzlethálózat évtizedek óta tartó zsugorodása, 2026 első félévében ugyanis 862 bolttal lett kevesebb, ami napi átlagban 4,7 üzletet jelent. Ez töredéke a 2023-as ütemnek, amikor naponta átlagosan több mint 25 bolt tűnt el. Június végén összesen 97 364 üzlet működött az országban, a fogyás az élelmiszerboltoknál és a nem élelmiszer jellegű kereskedelemben is mérséklődött. A legnagyobb vesztesek a zene- és videofelvételeket, a könyveket és a ruházati termékeket árusító szaküzletek, amelyeket az online kereskedelem és a digitális szolgáltatások szorítanak vissza. Miközben a boltok száma drasztikusan csökkent, az átlagos üzletméret két évtized alatt 70 százalékkal nőtt, így a teljes kereskedelmi alapterület alig változott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×