A Bukaresti Kilencek és az észak-európai országok vilniusi csúcstalálkozóját követően kiadott közös közleményében Nicusor Dan román, Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván államfő leszögezte: "az észak-európai, a balti és a közép-európai térség NATO-tagországai elkötelezettek Ukrajna NATO-tagsága mellett".

A felek egyúttal a védelmi kiadások - államonkénti, illetve közös - növelésére szólították fel az észak-atlanti szövetség tagállamait, az elrettentési és a védelmi kapacitások hatékonyabbá tétele érdekében. Ennek keretében hangsúlyozták a védelmi ipar erősítésének fontosságát, kiemelve a felgyorsított beszerzéseket és a nemzetközi beruházások növelését. Kiálltak továbbá a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok szorosabbá tétele mellett, szorgalmazva a nem uniós partnerországok bevonását is az együttműködésbe.

Az államfők ismét bírálták Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt, és kiálltak Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett, hangsúlyozva az ország nemzetközileg elismert határait.

"A területi egység a nemzetközi jog alapvető eleme, azt mindenkor tiszteletben kell tartani és meg kell védeni" - olvasható a közleményben, amelyben hozzátették: Ukrajna biztonsága szerves része az euroatlanti térségnek. A felek elítélték továbbá "az orosz agresszió bármely formában történő támogatását", név szerint említve Fehéroroszországot, Észak-Koreát és Iránt.

Hangsúlyozták: Oroszország folytatja "egyre harciasabb és intenzívebb" támadásait Európa ellen is, mégpedig "a migráció fegyverként történő használata és hibrid fenyegetések - szabotázsakciók, dezinformációk és kibertámadások - formájában", valamint példaként említették az úgynevezett "árnyékflottát" is, illetve a légtérsértéseket.

"Oroszország igyekszik aláásni biztonságunkat annak érdekében, hogy akadályozza az Ukrajnának nyújtott segítséget és destabilizálja társadalmainkat; ezek a rosszindulatú kísérletek azonban nem fognak sikerrel járni" - szögezték le. Az elnökök méltatták továbbá Moldovát, amely, mint azt kiemelték, a stabilitás megőrzésén és az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében meghozandó reformokon dolgozik, és síkra szálltak Chisinau támogatása mellett.

A NATO következő, június 24-én és 25-én Hágában tartandó csúcstalálkozójával összefüggésben elmondták, az értekezleten további lépéseket kell tenni a szövetség erősítése felé, a többi között ismét meg kell vitatni a védelmi kiadások növelését, és egyeztetni kell a NATO keleti szárnyának védelméről is, beleértve az amerikai erők jelenlétét is a térségben.

"A transzatlanti kapcsolatok továbbra is kulcsfontosságúak a közös védelmünk tekintetében" - emelték ki.

A csúcstalálkozón felszólalt Mark Rutte NATO-főtitkár is, aki leszögezte: a globális biztonságra évtizedek óta nem leselkedett ennyi kihívás, példaként pedig az ukrajnai háború mellett a terrorfenyegetettséget említette. "Nem állunk háborúban, de nem élünk békében sem" - fogalmazott, és szintén a védelmi és elrettentési kapacitások erősítése mellett szállt síkra.

Mint mondta, "készenlétben kell állni", így a többi között jól kiképzett, jól felszerelt egységekre is szükség van, ebben pedig úgy vélte, a Bukaresti Kilencek és az észak-európai országok kulcsszerepet játszanak.