Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.85
bux:
122017.29
2026. január 16. péntek Gusztáv
Concept about terrorism with terrorist sniper shooting with his weapon
Nyitókép: waewkid/Getty Images

Keverednek a szálak és az érdekek – terrorizmus és szervezett bűnözés a nagyvilágban

A terrorcsoportok és a szervezett bűnözés kapcsolatát elemezték egy budapesti nemzetközi konferencián, melyet a Migrációkutató Intézet és a Mathias Corvinus Collegium szervezett. Marsai Viktor az InfoRádióban azt mondta, amíg nem értjük meg a jelenségek mikéntjét és a terrorszervezetek motivációját, addig nem is tudnak igazán hatékonyan védekezni vagy fellépni velük szemben a hatóságok.

A terrorizmus politikai erőszak vagy szervezett bűnözés? címmel nagyszabású nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten a Mathias Corvinus Collegium és a Migrációkutató Intézet közös szervezésében. Marsai Viktor az InfoRádióban úgy fogalmazott, a különbségtétel vagy legalábbis a jelenség megértése szempontjából fontos részleteiben megvizsgálni, hogyan működnek a különböző, illegális tevékenységet folytató vagy erőszakkal fellépő szervezetek, illetve utánajárni annak, milyen összefonódások lehetnek a szervezett bűnözés és a terrorizmus között. A Migrációkutató Intézet igazgatója úgy véli, ha nem értjük meg a jelenségek mikéntjét, az elkövetők motivációját, akkor nem is tudnak védekezni vagy fellépni velük szemben a hatóságok.

A legtöbben leegyszerűsítve terrorszervezetként tekintenek az olyan, akár Európában is megjelenő csoportokra, melyek például az Iszlám Állam érdekeit képviselik, de általában így vélekednek az emberek a leginkább Afrikában felbukkanó al-Kaida-franchise-okról is. Marsai Viktor szerint ugyanakkor érdemes megnézni azt is, milyen forrásból hajtják végre a terrortámadásokat ezek a szervezetek, milyen kapcsolatokat építenek ki a szervezett bűnözéssel, hogyan kapcsolódnak be például a drog- és fegyverkereskedelembe vagy az embercsempészetbe. Ugyanennyire fontos tisztában lenni azzal is, mit vagy kiket tekintenek célpontnak, mit szeretnének elérni a tevékenységükkel. Egyáltalán nem mindegy, hogy a globális dzsihádhoz kapcsolódó általános deklarációkon és narratívákon túl meg akarnak-e támadni európai, észak-amerikai célpontokat vagy csak lokális akciókban gondolkodnak, mint a legtöbb afrikai szervezet.

Minden állam esetében kiépültek a megfelelő szervek, amelyek elemzik, feltérképezik a terrorszervezetek működését, hátterét. Az NKE oktatója szerint a probléma nagyon aktuális idehaza is, hiszen

a magyar–szerb határon működő embercsempészcsoportokról az a hír járja, hogy kapcsolatban lehetnek a tálib állammal.

Mintegy másfél évvel ezelőtt erről a magyar titkosszolgálatok is kiadtak egy jelentést. A mostani konferencián globális kitekintésben vizsgálták az említett jelenségeket, egyebek mellett közel-keleti, afrikai, európai és észak-amerikai csoportok tevékenysége is téma volt.

Marsai Viktor megjegyezte: ha az irreguláris migrációt tünetnek tekintjük, érdemes szemügyre venni, milyen okok miatt menekülnek el az érintettek hazájukból, és indulnak el biztonságosabb országokba. Mennyi köze van ehhez a terrorcsoportok szorongatásának? A Migrációkutató Intézet igazgatója külön megemlítette a Magyar Honvédség csádi szerepvállalását, valamint a 2017-ben indított magyar kormányzati keretprogramot, a Hungary Helps Programot, melynek célja, hogy vallási és etnikai hovatartozástól függetlenül, a fejlődő országokban és a különböző válságterületeken folyó segítségnyújtási és fejlesztési tevékenységek összehangoltan valósulhassanak meg. Természetesen más nyugati országok is indítottak fejlesztéseket, támogatási programokat a Közel-Keleten vagy Afrikában, melyek révén ugyancsak lehet információkat szerezni arról, hogyan működnek, mint csinálnak a helyi terrorszervezetek, bűnözők.

„Ha nem értjük meg, milyen hátterű országokba viszik ezeket a támogatásokat és hogyan működnek az ottani szervezetek, akkor teljesen vakon lövünk célpontokra”

– fejtegette Marsai Viktor.

A konferencián egyebek mellett arra kerestek válaszokat, hogy a terrorcselekmények mögött milyen politikai, ideológiai vagy gazdasági szándékok állhatnak. A klasszikus értelemben vett definíció szerint a terrorszervezetek abban különböznek a szervezett bűnözői csoportoktól, hogy előbbiek valamilyen politikai célt akarnak elérni. Ezzel szemben a szervezett bűnözői csoportok elsődlegesen profitot szeretnének generálni. Ugyanakkor nem mindenhol ennyire könnyen elkülöníthetők egymástól ezek a csoportok, hiszen a Száhel-övezet bizonyos országaiban (Mali, Niger, Burkina Faso, Szudán) tevékenykedő szervezetek egyrészt ideológiájuk szerint a globális dzsihád, a Nagy-szaharai Iszlám Állam törekvéseit támogatják, de legalább ilyen fontosnak tartják az embercsempészet irányítását, valamint a fegyver- és drogkereskedelem feletti ellenőrzést, amiből óriási összegeket szereznek. Ezeknek az illegális üzleteknek az egyik hírhedt irányítója és haszonélvezője Mokhtar Belmokhtar, korábbi al-Kaida-vezér, aki az elsők között szerepel számos nyugati állam terroristalistáján, miközben a Száhel-övezetben Mr. Marlboróként emlegetik, mivel alapvetően cigarettacsempészetből teremtette meg a vagyonát és tartotta fenn a mozgalmát.

Marsai Viktor elmondta: az említett példa is azt mutatja, sok összefonódás lehet az egyes szervezetek között. A száheli csoportok esetében például megfigyelhető, hogy lokális céljaik vannak, az Iszlám Állam szomáliai ága viszont bizonyítottan megpróbált harcosokat küldeni Európába, hogy terrortámadásokat hajtsanak végre, vagyis nagyon erősen jelen van egy fő ideológiai szál, míg a száheli szervezetek inkább a szervezett bűnözésben akarnak kiteljesedni. Egyelőre nincs is bizonyíték arra, hogy a Száhel-övezetben tevékenykedő csoportok terroristákat juttatnának Európába.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×