Januárban még a konzervatívok vezettek Kanadában több mint 20 százalékkal a liberálisok előtt, ám aztán több dolog is történt az InfoRádió által megkérdezett külpolitikai elemző szerint, többek között a Liberális Párt cserélt: Justin Trudeau helyett jött Mark Carney, a kanadai és korábban a brit központi bank elnöke (85 százalékos támogatottsággal választották meg).

„Carney fő kampányüzenete az volt, hogy az ország függetlenségét megőrzi, a vámháborúba beleáll, és gyakorlatilag Trumppal kampányolt. A másik oldalon a konzervatívok inkább a változtatásra helyezték a hangsúlyt, arra, hogy a kilencévi liberális kormányzás után más kell, többek között olyan kérdésekben, mint az adópolitika és a lakhatási válság” – részletezte Magyarics Tamás, az ELTE emeritus professzora.

A versengő pártvezetők mind Kanada függetlensége mellett szálltak síkra, a konzervatívok viszont próbálták némileg távol tartani magukat a kérdéstől, mivel a választási folyamat elején a szakértő szerint még úgy volt, hogy Donald Trump szövetségesei a konzervatívok lesznek, de ez később megváltozott, és vámpolitikáját is bírálta mindkét oldal. A kanadai miniszterelnök egyenesen „amerikai árulásról” beszélt, és azt mondta, hogy Kanada és az Egyesült Államok a második világháború óta fennálló kölcsönösen előnyös viszonya véget ért.

„Megtörtént a telefonbeszélgetés Carney és Trump között, állítólag nagyon kiegyensúlyozott, majdhogynem barátságos volt, a felek hangsúlyozták, hogy kapcsolatuk két független, szuverén nemzeté. Nyilvánvalóan a kanadai–amerikai kereskedelmi viszonyokat fenn kell tartani, a két ország között évente ezermilliárd dollárnyi áru cserél gazdát. A határ hosszú, és a NATO-tagság is együttműködésre készteti a két államot” – ecsetelte Magyarics Tamás.

De azt is biztosnak tartja, hogy a történtek fényében Kanada megpróbálja diverzifikálni külkereskedelmét, ahogy más országok is; a trumpi vámpolitika miatt az Európai Uniótól kezdve sok más ország is úgy gondolja, hogy kevésbé kellene döntően egyetlen országra koncentrálni. A több lábon állás márpedig az energiaellátás terén is fontos lesz szerinte.

Ami pedig most Kanadát illeti, várhatóan kisebbségi kormány alakul majd, a 343 fős parlamentben nem lesz meg a 172 fős többség, a liberálisoknak 169 helyük lesz a törvényhozásban a 43,7 százaléknak megfelelően, a konzervatívok 143 hellyel kell hogy beérjék. A harmadik legnagyobb párt pedig csak Québecben indult, de kívülről támogathatja a liberálisokat a kormányzásban szeparatista erőként. Kanadában egyébként 2021 óta kisebbségi liberális kormányzás van. Még két párt került a parlamentbe, a korábbiakhoz képest leszerepelt Új Demokrata Párt (7 mandátum) és a Zöld Párt (1), Magyarics Tamás szerint az ország irányításához a liberálisoknak nagyobb kompromisszumkészségre lesz szükségük, mint eddig.