Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
M-49 mintájú, második világháborús, szovjet tengeralattjáró.
Nyitókép: Wikipédia

Döbbenetes dologra bukkantak az oroszok a Nagy Péter-öböl mélyén

Egy olyan tengeralattjáró roncsait találták meg, amely még a második világháború kezdetén veszett oda.

A Nagy Péter-öböl mélyén találták meg azt a szovjet tengeralattjárót, amely 1941 augusztusában tűnt el nyomtalanul - írja a Magyar Nemzet az orosz RIA Novosztyi beszámolójára hivatkozva. Az orosz Csendes-óceáni Flotta és veterán tengerészek összefogásával zajló, évtizedek óta tartó kutatás eredményeként bukkantak az úgynevezett Maljutka osztályú tengeralattjáró roncsára.

A feltételezések szerint a megtalált roncs az M–49-es tengeralattjáró, amelynek 1941. augusztus 16-án szakadt meg a kapcsolata a flottával. A fedélzetén szolgáló 22 fős legénység életét vesztette egy tragédiában. A szovjet haditengerészet akkori feljegyzései szerint

az M–49 éppen harci bevetésen volt a Nagy Péter-öböl délnyugati részén, amikor eltűnt.

A roncs pontos helyét és típusát az Igor Belouszov nevű mentőhajó személyzete állapította meg, miután víz alatti távirányítású kutatóeszközök segítségével vizsgálták meg a víz alatti objektumot. A méretek, a hajótest formája és a felfedezett fegyverzet alapján megerősítést nyert, hogy egy M osztályú Maljutka tengeralattjáróról van szó.

Ezeknek a búvárhajóknak – nevüket kis méretük miatt kapták – a nagy előnye az volt, hogy különálló részegységekből gyártották, amelyeket vasúton lehetett szállítani, és a hajókat, a felhasználásuk helyén, a kikötőben építették össze. A kompakt tengeralattjárók 258 tonnás vízkiszorítással, orrukban két torpedóindító csővel, valamint egy 45 mm-es fedélzeti ágyúval rendelkeztek. Az M–49 mellett ugyanebben az időszakban tűnt el a másik M osztályú tengeralattjáró, az M–63 is, amely szintén a Csendes-óceáni Flotta kötelékébe tartozott.

A két tengeralattjáró sorsát csaknem húsz éve próbálják felderíteni.

A kutatásokban az évek során több hajó és intézmény valamint más katonai és civil egységek is részt vettek. A felfedezés nemcsak katonai, hanem történelmi és emlékezetpolitikai szempontból is kiemelkedő, hiszen egy évtizedek óta eltűntnek hitt egység sorsára derült fény. A hajóroncs megtalálása lehetőséget ad arra is, hogy méltóképpen emlékezhessenek meg az elesett tengerészekről, akik életüket áldozták a háborúban.

A kutatás folytatódik, hogy hivatalosan is megerősítsék a tengeralattjáró azonosítását, és kiderüljön, pontosan mi okozhatta a végzetes tragédiát 1941 augusztusában.

Címképükön az M-49-es tengeralattjáró egyik, múzeumi példánya

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×