Az Egyesült Államok 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval és 34 százalékosat Kínával szemben – jelentette be Donald Trump szerdán az új amerikai vámrendszert ismertetve. Szavai szerint az új amerikai vámtételeket úgy állapították meg, hogy az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre alkalmazott vámokat és behozatalt nehezítő terheket összegezték, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték. Hozzátette: lesz egy minimális, 10 százalékos vámtétel, amit annak az "előjognak"" az áraként említett, hogy valaki a világ legnagyobb piacán megjelenhet.

Az Egyesült Államok kiemelt kereskedelmi partnerei és szövetségesei közül az Európai Unióra megállapított 20 százalék és a Kínára kiszabott 34 százalék mellett Japán esetében 24 százalék, Indiára 26 százalék, az Egyesült Királyságra és Brazíliára 10 százalék lesz a "viszonossági vám", az Izraelből az Egyesült Államokba szállított termékek után pedig 17 százalékot kell fizetni.

Sem a még hivatalban lévő, sem a leendő új német kormány politikusai nem tápláltak illúziókat az amerikai elnök globális kül- és gazdaságpolitikája iránt, de a Donald Trump által kirobbantott vámháború újabb fejezete csak erősítheti az ellentéteket, de akárcsak a Németországot különösen sújtó, az autóimportra kivetetett 25 százalékos vámtarifák bejelentésekor, a német álláspont a 20 százalékos általános amerikai vámilleték után is az Európai Unióhoz igazodik:

a drasztikus trumpi lépések nem maradhatnak válasz nélkül, a hangsúlyt azonban a tárgyalásos megoldásra kell helyezni.

A még néhány hétig regnáló Olaf Scholz kancellár az „XXL méretűnek” bélyegzett amerikai lépésekkel kapcsolatban annak a nézetnek adott hangot, hogy a kereskedelmi vitának csak vesztesei lesznek. „Trump elnök a globális kereskedelmi rend ellen indított támadást” – jelentette ki.

Az Európai Unió országai elkötelezettek az együttműködés mellett, ugyanakkor határozottan megvédik érdekeiket – fogalmazott Scholz, hozzátéve, hogy Európa „határozottan és megfelelően” reagálni fog az amerikai lépésekre.

Gazdasági minisztere, Robert Habeck az Egyesült Államok elnökének „vámmániájáról” beszélt, és ennek kapcsán a globális recesszió veszélyére figyelmeztetett. A miniszter szerint az új amerikai vámok visszaütnek az Egyesült Államokra. A Trump által bejelentetett intézkedések az amerikai fogyasztóknak az elnök szavaival ellentétben nem „a felszabadulás napját”, hanem az infláció erősödését vetítik előre – hangoztatta a miniszter, aki ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Bizottság továbbra is tárgyalásokra törekszik.

A müncheni székhelyű tekintélyes gazdaságkutató, az Ifo élesen bírálta az amerikai vámokat. Az intézet szakértője szerint Donald Trump vámháborújának semmi köze az elnök által sajátos indokként hangoztatott viszonossághoz. A tervezett 20 százalékos tarifaemelés fordulatot jelent a globális gazdaságban, veszélyeztetve a a közel 80 éves multilaterálist – jelentette ki. A szakértő szerint

a német gazdaságban a kezdeti szakaszban 0,3 százalékos GDP-csökkenést vár,

és mindez legsúlyosabban a kulcsfontosságú ágazatokat, többek között a gépgyártást, az autógyártást és a gyógyszeripart.

A Német Iparszövetség (BDI) az amerikai bejelentést követő nyilatkozatában összehangolt fellépést sürgetett a többi érintett országgal. A szövetség állásfoglalása szerint az EU-nak erősíteni kell az együttműködést a fő kereskedelmi partnerekkel. A BDI úgy értékelt, hogy Trump elnök bejelentései „példátlan támadást” jelentenek a nemzetközi kereskedelmi rendszer, a szabadkereskedelem és a globális ellátási láncok ellen.

A protekcionista intézkedések indoklását érthetetlennek nevezte, hangsúlyozva, hogy azok fenyegetik az exportorientált vállalatokat, a jólétet, a stabilitást, a munkahelyeket, az innovációt és a beruházásokat világszerte. A BDI képviselője szerint az EU csakis egységese léphet fel. Támogatásáról biztosította az Európai Bizottság készségét arra, hogy továbbra is hajlandó tárgyalni az Egyesült Államokkal.