Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Satellite internet communication to Earth from space. (City Lights 2012 - Flat map - https://images.nasa.gov/details-GSFC_20171208_Archive_e001589)
Nyitókép: Yuichiro Chino/Getty Images

Resperger István: azonnal gondot jelent az ukránoknak az amerikai hírszerzési információk hiánya

Az Egyesült Államok nem ad hírszerzési információkat Ukrajnának, hogy rákényszerítse a tűzszüneti tárgyalásra az Oroszország által három éve megtámadott államot. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója szerint az ukrán hadsereg az amerikai hírszerzés segítsége nélkül azonnal és hatalmas hátrányba kerül a harctéren. Példákat is sorolt.

A hírszerzésnek három nagy területe van, a harcászati, hadműveleti és a stratégiai vagy hadászati. Mivel az Amerikai Egyesült Államok a teljes információs hálózatát biztosította az ukránoknak, lényegében Oroszország teljes területéről, Vlagyivosztoktól a mostani megszállt területekig minden információt megkaptak.

„Ez azt jelenti, hogy a repülő-, a helikopter- és a rakétacsapásokhoz, sőt a nagyobb távolságú HIMARS sorozatvetőknek a 80 és a 300 kilométer közötti csapásaihoz is információkat biztosítottak – eddig. Szerdán a CIA igazgatója bejelentette, hogy nem biztosítják tovább ezt a szolgáltatást, és a briteket is felkérték, hogy ne osszanak meg ilyen információkat Ukrajnával. Így azt lehet mondani, hogy a hadműveleti mélységben, 40-60 kilométer mélységtől egész a több ezer kilométerig vakon maradt Ukrajna, csak a saját felderítésére támaszkodhat, csak a harcászati mélységben a saját drónjaival tud felderítést végezni, ez olyan 40-60 kilométert jelent” – magyarázta az InfoRádióban Resperger István ezredes.

A hírszerzési információk hátránya azonnal jelentkezik a fronton. Példaként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója elmondta: eddig kaptak az ukránok műholdas felvételt például arról, ha egy logisztikai oszlop elindul valahonnan. Akkor nagy mélységben drónokat lehetett beküldeni, amelyekkel ezt felderítették, utána 80 vagy 300 kilométeres hatótávú rakétával erre azonnal csapást lehetett mérni. Tehát valós idejű információja volt minderről Kijevnek, ami most megszűnt. Ugyanígy nem látják majd valós időben, ha esetleg áttelepül egy orosz parancsnokság, egy hadosztály vagy hadsereg-parancsnokság máshova. Mint az ezredes rámutatott, mélységben ezt nagyon nehéz lesz így felderíteni és csapást mérni, a mélységi műveletekben a logisztikát, a lőszerek szállítását, a csapatok mozgását nem fogják látni az ukránok.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna ilyen hírszerzési támogatás nélkül mire képes, Resperger István elmondta: egy 600-800 ezer fős hadseregről van szó, amelynek a harcászati szintű felderítését meg tudják oldani, tehát a frontvonaltól számítva 40-60 kilométeres mélységig tudnak információkat szerezni. Ukrajnának vannak hírszerző emberei orosz területeken, onnan is jöhetnek hírek és adatok, vagyis működnek ezek a hálózatok, de mindenre nem terjednek ki, és ez nem is valós idejű információszerzés, mint amikor látták a műholdképeken a történéseket és csapást tudtak mérni.

Franciaország időközben bejelentette, hogy katonai hírszerzési információkat biztosít Ukrajnának. Az ezredes megjegyezte: a franciáknak vannak saját műholdjaik, ezek alapján tudnak stratégiai információkat átadni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×