Többszöri halasztás után Kairóban tartották meg történelminek mondható találkozójukat a vezető arab országok, hogy reagáljanak az amerikai elnök közelmúltbeli felvetéseire. Donald Trump azt indítványozta, hogy a Gázai övezeti harcok miatt hontalanná vált mintegy másfél millió palesztint fogadja be a szomszédos Egyiptom és Jordánia. Az amerikai elnök Gázával kapcsolatban is meglepő kijelentéseket tett, egyebek mellett azt, hogy az amerikaiak átvennék a rommá lőtt térséget, hogy ott felépítsék a Közel-Kelet Riviériáját.

Egyiptom, Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emirátusok és Jordánia több dologban is megállapodott a kairói találkozón, a kivitelezés azonban egyelőre még homályos – emelte ki az InfoRádióban Sayfo Omar. Az egyezség szerint egy 53 milliárd dolláros fejlesztési kosarat hoznának létre, amellyel újjáépítenék Gázát. Ez az az összeg, amit az ENSZ is kárként határoz meg az elmúlt 15 hónap háborúja kapcsán. Egyelőre azonban még nem látszik, hogy ki milyen arányban szállna be az újjáépítésbe. Megállapodtak továbbá abban, hogy a hatalmat és az újjáépítés irányítását a palesztin hatóság venné át a Gázai övezetben, de még nem látszik, hogy ez pontosan mit jelentene. A palesztin hatóság ugyanis, amelynek a központja Ramallahban van, meglehetősen népszerűtlen Ciszjordániában és Gázában is.

A találkozón az arab országok beszéltek arról is, hogy választásokat kellene kiírni, ami valóban időszerű lenne, hiszen 2006-ban voltak utoljára választások a palesztin területeken, de arról megintcsak nem volt szó, hogy ha számukra kedvezőtlen lenne a szavazások kimenetele, akkor az esetleg induló és nyerő, a Hamászhoz kötődő emberek részt vehetnének-e az újjáépítésben. Igaz, abban megállapodtak, hogy a Hamász a jelenlegi formájában nem lehet részese Gáza jövőjének.

Az Arab Liga rendkívüli ülésén felszólalt az ENSZ főtitkára, illetve az Európai Tanács elnöke is. Mindketten az újjáépítés melletti elkötelezettségüket hangoztatták, ugyanakkor egyelőre nem látszik részükről sem az aktivitás, sem az, hogy miként járulnának hozzá az újjáépítéshez, sőt az sem, hogy milyen módon tudnák az akaratukat érvényesíteni ebben a térségben. Különösen Gáza kapcsán, ahol a gazdasági hatalom az arab országok kezében van, a politikai és a fegyveres hatalom pedig az Egyesült Államokéban és Izraelében – mutatott rá a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.

A Gázai övezetben mostanra egyfajta patthelyzet jött létre, hiszen január 19-én véget ért a tűzszünet első fázisa, amelyet követne a második, amiről azonban a Hamásznak és Izraelnek egészen eltérő elképzelései vannak. Mint Sayfo Omar felidézte, Izrael az első szakaszt szeretné meghosszabbítani, a Hamász pedig szeretne a második szakaszba lépni. A jelentős különbség, hogy a második szakaszban Izraelnek ki kellene vonulnia a Gázai övezetből, a jelenlegi helyzetben azonban az izraeli védelmi erők nem látják szavatolva az izraeli polgárok biztonságát, ezért ők továbbra is az első szakaszban maradnának, további túszok szabadon bocsátását követelik a Hamásztól, amely erre nemet mondott.

(A nyitóképen: Drónnal készített felvétel az izraeli támadások során szinte teljesen lerombolt Dzsabalija város romjairól a Gázai övezet északi részén 2025. február 16-án. A Hamász palesztin iszlamista szervezet fegyveresei október 7-én támadást indítottak Izrael ellen, az izraeli haderő pedig válaszul légi és szárazföldi hadműveleteket hajtott végre a Gázai övezetben. Az Izrael és a Hamász közötti tűzszünet január 19-én lépett életbe.)