Az intézet közleményében annyit árult el, hogy 244 személyről és 94 szervezetről van szó.

Ez jelentős növekedés a tavalyi 286 jelöléshez képest, de alatta marad a 2016-ban jegyzett, rekordnak számító 376-tól.

A Nobel-békedíj statútuma szerint a jelöltek nevét ötven évre titkosítják.

A jelölőket (az összes ország parlamenti képviselőit, minisztereit, korábbi díjazottakat, egyes egyetemi tanárokat) azonban nem köti titoktartási kötelezettség a jelöltjük nevét illetően.

Darrell Issa, az amerikai kongresszus tagja hétfőn az X-en jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnököt fogja jelölni a kitüntetésre, mondván, hogy „nála jobban senki sem érdemes rá”. Issa hivatala később az amerikai médiának nyilatkozva Trumpnak a Közel-Keleten kifejtett békeerőfeszítéseivel indokolta a jelölést.

Olekszandr Merezsko, Volodimir Zelenszkij elnök Nép Szolgája nevű pártjának parlamenti képviselője, az ukrán törvényhozás külügyi bizottságának elnöke már novemberben javasolta a díj odaítélését Trumpnak.

Norvég parlamenti képviselők idén közölték a norvég médiával, hogy Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkárt, António Guterres ENSZ-főtitkárt és Ferenc pápát jelölték a díjra.

A Nobel-békedíjat tavaly a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás túlélőinek szervezete, a Nihon Hidankjo kapta. A bizottság a két nukleáris csapás túlélői alulról szerveződő szervezetének az atomfegyvermentes világért folytatott erőfeszítéseiért ítélte oda a kitüntetést, és azért, mert a túlélők – japánul hibakusák – tanúságtételükkel bizonyítják, hogy soha többé nem szabad bevetni nukleáris fegyvert.