Keir Starmer brit miniszterelnök jelentette be korábban, hogy Nagy-Britannia és Franciaország megállapodott: Ukrajnával együttműködve hozzákezd az ukrajnai harci cselekmények befejezését célzó tervek kidolgozásához.

Az tűzszünet a francia elnök szerint kezdetben nem érintené a szárazföldi harcokat, mert "tűzszünet esetén nagyon nehéz lenne ellenőrizni, hogy a frontvonalat tiszteletben tartják-e". Egy ilyen fegyverszünet előnye, hogy ellenőrizni tudjuk, jóllehet a front "a Párizs-Budapest-távolságnak felel meg" - tette hozzá.

Az európai csapatok bevetésének lehetősége, amelyben Franciaország és Nagy-Britannia kész részt venni, csak egy második szakaszban következne

- hívta fel a figyelmet.

"A következő hetekben nem lesznek európai csapatok Ukrajnában" - jelentette ki Emmanuel Macron. "A kérdés az, hogyan használjuk ki ezt az időt arra, hogy megpróbáljunk egy betartható tűzszünetet elérni, több hétig tartó tárgyalásokkal, majd a béke aláírása után, csapatok küldésével" - fűzte hozzá.

"Mi békét akarunk. De nem akarjuk mindenáron, garanciák nélkül" - hangsúlyozta Macron.

Párizs és London azt szeretné, hogy az Egyesült Államok valamilyen formában védelmet nyújtson a békemegállapodás után Ukrajnába küldendő csapatok számára, ha az oroszok célba vennék őket. Francia diplomáciai források szerint Párizs és London arra is törekszik, hogy helyreállítsa a párbeszédet Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, akik pénteken hevesen konfrontálódtak washingtoni találkozójukon.

"A következő napokban újra kell indítanunk a dolgokat"

- mondta Emmanuel Macron, miután hazatért a brit kormány által az ukrajnai rendezés ügyében összehívott vasárnapi londoni csúcstalálkozóról.

A francia elnök utalt az uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli találkozójára is, amelynek célja, hogy a katonai kiadások növelésével előkészítse az európai védelem megerősítését.

"Az elmúlt három évben az oroszok a GDP-jük 10 százalékát költötték a védelemre. Fel kell tehát készülnünk a folytatásra, a GDP 3 vagy 3,5 százaléka körüli célt kitűzve" - mondta a francia elnök.

Emmanuel Macron úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak javaslatokat kellene tennie a katonai erőfeszítések finanszírozására, akár a meglévő források felhasználásával, akár közös hitelfelvétellel.

"Első körben valószínűleg legalább 200 milliárd eurót kell tudnunk majd beruházni"

- jegyezte meg Macron.

A francia elnök megerősítette, hogy párbeszédet kíván nyitni más európai államokkal Franciaország nukleáris elrettentő erejéről, de annak legfőbb elvei nem változnak, azaz a francia "köztársasági elnök teljesen szuverén és bizalmas döntése a nukleáris fegyverek bevetése". "De Gaulle tábornok és az elődeim mindig azt vallották, hogy a létfontosságú érdekeknek európai dimenziójuk van" - jegyezte meg.

"Azok, akik el kívánják mélyíteni velünk a párbeszédet, adott esetben részt vehetnek az elrettentő erők gyakorlatain. Ezek a cserék hozzájárulnak majd az európaiak közötti valódi stratégiai kultúra kialakításához" - mondta az államfő.

Emmanuel Macron szerint

a francia katonaság a jövőben akár elhelyezhetne atomfegyvereket a partnerországokban, azok hadseregeivel együttműködve,

azzal a céllal, hogy hosszú távon kiváltsák az Európába telepített amerikai nukleáris robbanófejeket.