Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.92
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Unsplash.com

Számok: Párizs lassan átjáróház lesz

A párizsiak több mint kétharmada nem a francia fővárosban született, ugyanakkor az elmúlt ötven évben a Fény városa fokozatosan vesztett vonzerejéből a vidéki és külföldi lakosok számára - derül ki egy hivatalos tanulmányból.

Ez az első alkalom, hogy a francia statisztikai hivatal (INSEE) megvizsgálta a párizsiak földrajzi származását, ami lehetővé teszi, hogy "számokat is tegyünk a főváros társadalmi mozaikjáról kialakult képhez" - mondta az AFP francia hírügynökségnek François Dubujet, a 2020-as országos népszámláláson alapuló tanulmány egyik szerzője.

Eszerint 2020-ban Párizs 2,146 millió lakosának csupán 30 százaléka született a városban, ami megfelel a többi francia nagyváros átlagának. Az egyetlen kivétel Marseille, Franciaország második legnagyobb, dél-franciaországi városa, ahol minden második lakos ott született.

A nem párizsi születésűek 16 százaléka a főváros környéki Ile-de-France régió településeiről származik, 29 százalék az ország távolabbi megyéiből költözött a fővárosba, míg 25 százalékuk külföldön született.

"A születési helyek sokfélesége a fővárosba irányuló és onnan induló migrációs áramlatok következménye", egy olyan sűrűn lakott városban, ahol a teljes francia lakosság 3,2 százaléka él az ország területének alig 0,01 százalékán - emlékeztetett az INSEE.

2020-ban Párizsba 90 ezer új állandó lakos érkezett, miközben 133 ezren elköltöztek a városból.

A külföldön született lakosság száma 1968 és 1982 között nőtt jelentősen, akkor érkeztek tömegesen külföldiek, azóta Párizs vonzerje számukra is csökkent. A Párizsban élő külföldi születésűek aránya a Franciaországban élők között mintegy ötven év alatt 8,7 százalékról 6,4 százalékra csökkent.

A csökkenés az Afrikából, az Amerikából és Ázsiából érkezők körében a legjelentősebb, akiket inkább más megyék vonzanak. A Franciaországban letelepedő külföldiek közül a legnagyobb számban a japánok választják Párizst.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×